111811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs termékek előállítására

— 68 -kontakt-anyag nélkül, úgy az utóbbiak hiánya folytán nem képződnek telítetlen metilénvegyületek, amelyek kajpcsolódhatnának a hexametiléntetramnmal. Az 5 ilven munkamód vízre rendkívül érzékeny termékekhez vezet. Savas kontaktanyagok és hexametiléntetramin együttes alkalmazásakor ellenben olyan termékeket kapunk, amelyek, szemben a hexame-10 tiléntetramin nélkül kondenzált, tiszta karbamkl - formaldehid - termékekkel, jó meifömlő képességükkel, viszont, szemben n savas kontaktanyagok alkalmazásával, kondenzált karbamid-í'ormaldehid-hexame-15 tiléntetramin-termékekkel, kiváló vízállósálukkal tűnnek ki. A találmány szerinti eljárásai előállított termékek, az egvéb aminoplaszt-sajtolóporokhz képest, kitűnnek továbbá je-20 lentékenyen megnövekedett hőérzéktelenségiikkel a melegsajtolás során. 130—160 körüli hőfokokon bomlási jelenségek fellépte nélkül sajtolhatok. A hexametiléntetramin és a karbamid, 25 111. metilénkarbamid közötti arányt akként •szabályozzak, hogy 1 molekula hexametiléntetraminra legalább 3 vagy még több molekula karba,mid, ill. metilénkarbamid jusson. A hexametiléntetramin három S0 szélsőhelyzetiben lévő, kettős, reakcióképes valenciájú szerkezetének megfelelően, különösen kedvező viszonyokat létesítünk a találmány értelmében, ha 1 molekula hexametilénitetraminra 3 molekula, vagy 35 kétszer, háromszor, négyszer, ötször stb. 3 molekula karbamidot veszünk. Ez a molekuláris súlyviszony akkor is betartandó, ha a karbamid egy részét más olyan anyagokkal helyettesítjük, amelyek a formal-40 deliiddel szintén reakcióba lépnek. Ilv módon. rendkívül gyorsan keményedő, sajtoláskor kevésbé hőérzékeny, sajtolható masszákat kapunk, mint ahogy ez aminoplasztoktól várható volna. A hexa-45 metiléntetramin azonban más, kevésbé kedvező súlyviszonyokban is reakcióba hozható. A karbamid és a formaldehid közötti arány olyan, hogy 1 molekula karbamidra legalább egy, de két molekulánál 50 nem több formaldehid jusson. Kontaktanyagokként szerves vagy szervetlen savaik használhatók. Jó eredménynyei alkalmazható a tompítás is. Savanyú sók és savat lehaisító vegyületek ,szintén 55 használhatók. A savak adagolása részletekben is történhetik, úgyszintén különböző savak elegyei is használhatók. Karbamid helyett karbamid és tiokarbamid és más kondenzálható anyagok keverékei is alkalmazhatók. Ahelyett, hogy 60 közvetlenül hexametiléntetramint alkalmazunk, eljárhatunk úgy is, hogy ez az oldatba,n keletkezzék, nevezetesen ammóniát adagolunk és gondoskodunk arról, hogy a hozzávaló formaldehid jelen le- 65 gyen. Ugyanúgy, mint a hexametilóntetramin, használhatók egyéb hasonló fajtájfi nitrogén-formaldehid-vegyületek is, a,melyeknek ugyancsak szabad maradékvalenciái vannak és pedig akár hexametilén 70 helyett, akár emellett. Ilyfajtájú vegyületek pl. a hidrazin i'ormaldehidvegyületei és az ammónia mono- és dialkilvegyülletei. Ha a leírásban hexametiléntetraminról van szó az ilyfajtájú vegyületek is vele értendők. 75 A karbamid, hexametiléntetramin és a formaldehid közötti reakció, savas kontakt,anyagokkal, oldószerek nélkül, megömlesztett állapotban kivihető. Ez esetben a formaldehid szilárd polirnérjeit használ- 80 juk fel. Oélszerűneík mutatkozott, hogy a reakciót a kondenzációs folyamait1

kiindulási anyagai között, alacsony hőmérsékleten indítsuk meg. így pl. a kondenzációs komponensek keverékét éppen csak a 35 kezdődő megömlésig hevítjük, majd alacsony, lényegileg szobahőmérséken, addig hagyjuk magukra, amíg nem keletkezik a kezdeti kondenzációs vegyület s csak ezután hevítjük az egészet magasabb, pl. 90 100° fölötti hőmérsékletre. Az egyes komponensek közötti reakció az ömledékben mechanikai utón, pl. kavarással, gyúrással, stb. segíthető elő. A kondenzációs molekula felépítésébe 95 még más, formaldehiddel ugyancsak reakcióba lépő vegyületek is bevonhatók és pedig akár olyanok, amelyek formaldehiddel már önmagukban is használható kondenzációs termékeket adnak, íot akár pedig olyanok is, amelyek formaldehiddel való kondenzációs termékeinek önmagukban csekély vagy semminő gyakorlati értékük nincsen; távolról sem lévén molekulanagyságuk elegendő egy IOE kondenzáció-kolloid felépítésére. Tekintetbe jövő ilyfajta vegyületek pl. a tiokarbamid, fenolok, uretán, acetamid, formamid, oxamid, stb. Efféle hozaganyagok alkalmazása esetén azonban rendsze- m rint bizonyos hátrányokkal kell számolni. így pl. tiokarbamid hozzáadásakor, miután ez könnyebben bomlik, a hőérzékenység a meleg-sajtóban nagyobb, úgyhogy 145°-os sajtolási hőmérséklet túl- ug lépte esetén, buborékok, illetve hólyagok képződése közben, bomlási jelenségek mutatkoznak. Ha fenolt adagolunk na-