111804. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus robbanóturbina

— 5 — 1 vezeték átlagos szelvényéhez képest, nem szabad túlnagynak lennie, ha el akarunk kerülni meg nem engedhető nagyságú áramlási veszteségeket. Már a fali surló-5 dás magában is elviselhetetlen nagy ilyféle veszteségéket okozna, ha a folyadék oly, előnyösen nagy dugattyúsebességeknél, amilyenek a rendes égési motoroknál használatosak, arra kényszerülne, hogy 10 aránylag szűk vezetékeken keresztül áramoljék a hengertérből a keringővezetékbe. A fali súrlódáson kívül továbbá örvénylésből is keletkeznek bizonyos áramlási veszteségek, ha a folyadék az 15 egyik bel ép ő vezetékb ő 1 növekvő és ismét csökkenő sebességgel lépne át az egyenletes árammal átjárt kerinigővezetékbe. Ez örvénylések, valamint a fali súrlódás energiafogyasztása azonban, előnyösen 20 nagy dugattyúsébességekinél, ama réven tartható egyszerűen, megengedhető határok között, hogy az átlagos lokőtérszelvény nem haladja meg bizonyos mértéken túl a valamelyik .lökőtérből a ke-25 ringővezetókbe vivő belépővezeték átla; gos szelvényét. A 11. ábra ezeket az összefüggéseket jelzi. A diagramm abszcisszája ama viszonyt tünteti fel, amely az átlagos lökő-30 térszelvény és valamely lökőtérből a keringővezetékbe vivő belépő vezeték átlagos szelvénye között van. E viszony függvényébein koordinátákul ama veszteségek vannak felrakva, amelyek az előnyösen 35 nagy dugattyúsebességeknél, a folyadéknak a hengertérből a keringővezetékbe való áramlása folytán keletkeznek. A veszteségek mérve a folyadékoknak csövekben való áramlásából ismeretes ta-40 pasztalati adatokból számítható. A veszteségek amaz energiamennyiségnek százalékaiban vannak megadva, amely valamely égési henger 8 atmoszférás indikált középnyomásának felel meg. Ezen égési 45 motoroknál normális középnyomáson kívül a folyadékdugattyú oly átlagos sebességét vesszük alapul, mint ahogyan ez a szilárd dugattyújú égési motorok szokásos kiviteleinél tapasztalható. Segédfo-50 lyadékul vizet vettünk. A 11. ábra mutatja, hogy a veszteségek, a hasznosítható gázenergiához viszonyítva kicsinyek, ha a lökőtór szelvénye valamelyik lökőtérből a keringővezetékbe vivő be-55 lépővezeték szelvényéhez képest nem nagyon nagy. A veszteségek e szelvények nagyobbodó viszonyánál növekednek és már (13) viszonyszámnál oly fokra rúgnak, hogy a veszteség megüti a gáznyomásból rendelkezésre álló gázenergia tel- 60 jes mértékét. Ebben az esetben! valamelyik lökőtérből a keringővezetékbe vivő belépővezetékben, normális átlagos dugattyúsebességeknél, oly nagyokká válnak a folyadéksebességek, hogy a tudva- 65 levőleg a sebesség négyzetével növekvő áramlási veszteségek, már csak a belépővezetékben előálló veszteségek miatt, lehetetlenné tennék a gyakorlati üzemet és a tüzelőanyag energiájának előnyös ki- 70 használását. Ily nagy és a találmánytól elütő megoldások részéről több ízben javasolt szelvényviszonyoknál csupán igen kis dugattyúsebességekkel tartható fenn gyakorlatilag üzem, mimellett azonban a 75 hengertér, a csekély dugattyúsebességek folytán, megengedhetetlenül csekély mérvben hasznosítható. így tehát világos, hogy a hidraulikus robbanóturbina technikailag előnyös kivitele, a talál- 80 mány értelmében, tényleg a mondott szelvényviszonyszám betartásával építendő meg, ameily nem halad meg egy bizonyos értéket. Az úgy a robbanó- és lökőtér kívánatos kihasználása, mint pedig a meg- 85 engedhető veszteségek tekintetében betartandó határ oly átlagos lökőtérszelvénynél van, amely legfeljebb körülbelül ötször nagyobb, mint a valamelyik lökőtérből a keringővezetékbe vivő belépőve- 90 zeték átlagos szelvénye. A hengerek kihasználása, valamint az áramlási veszteségek nagysága szempontjából hasonló fontosságú a keringővezeték átlagos szelvénye. így tehát a hidrau- 95 likus robbanóturbina technikailag előnyös fajtájára nézve döntő körülmény, hogy a lökőtérszelvény a keringővezeték szelvényéhez képest se legyen túlnagy. E két szelvény viszonyára ugyancsak az íoo a szabály érvényes, hogy az átlagos lökőtérszelvénynek a keringővezeték átlagos szelvényéhez vett viszonya célszerűen kisebb legyen, mint 5. Oly célból továbbá, hogy a hengertér- 105 nek technikailag előnyös kihasználásából ne kapjunk túlhirtelen dugattyúmozgásokat, amelyek túlcsekély gyújtó és égési idő miatt lehetetlenné tennék egyfelől a tökéletes elégést ós másfelől a szükséges no gáz- és folyadókszelepek vezérlését, még az is szükséges, hogy a kermgővezetékbe vivő bellépővezeték ne túlcsekély hosszkiterjedéssel készüljön. Az összekötő vezeték kellő hossza, célszerű szelvénymegszabással egyetemben, a gáznyomás és a kellő folyadéktömegek 'között, minden további nélkül előnyös kölcsönhatást bizto-