111804. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus robbanóturbina

hengere egy-egy, v issza e sa p ó s zel e p e kk ei ellátott, aránylag igen kicsiny .szelvényű be- és kimenő vezeték útján van összekötve az aránylag igen szűk keringőveze-5 ték elejével és végével, amely keringővezeték útján a hengerek kilépővezetékeiből érkező folyadék a turbinába és innen a hengerekbe vivő belépővezetékekbe áramlik. Az ilyen hidraulikus robbanó-10 turbina üzemében az első henger égési gázainak expanziója közben sűrítjük a második hengerbe vezetett meggyújtható gázkeveréket, mimellett az üzemmódniak megfelelően, a sűrített friss gázkeverék 15 végső nyomása kisebb, mint az égési gázok expanziójának, befejező nyomásla. Hasonló üzemi eljárással dolgozik oly ismeretes berendezés, amelynél légüst egyenlíti ki két henger szakaszos hatását, 20 amely légüstnek be- és kivezető nyílásai olyként csatlakoznak a turbinavezetékhez, hogy az utóbbiban mutatkozó egyenleitlenségek alkalmával felveszik a turbinába érkező folyadéktöbbletet, viszont kiegészí-25 tik a turbinába a kelleténél kisebb meinynyiségben érkező folyadékot. Az ilyen két hengerrel dolgozó üzemi eljárás módosított foganatosításánál ejektor van elrendezve mindegyik henger összekötő vezeté-30 kében, a folyadékturbina elé iktatott légüsttel és ez az ejektor szívja be a levegőt, midőn a folyadék kiáramlik a hengerből. Harántfalak kényszerítik a levegő-folyadék-keveréket, hogy a légüstbe való be-35 lépés után leválasztódjék belőle a levegő. A sűrített levegő tüzelőanyaggal elkeverten lép a hengerbe, midőn kiürítettük ebből a maradék gázokat és az égési folyamat keresztülvitelére használjuk fel ezt a 40 levegőt. Oly javaslat is ismeretes, hogy közös nyomóvezetéken át juttassuk az erőgépbe több, egymástól függetlenül dolgozó robbanóhenger folyadékát. Ekkor külön szi-45 vattyú valamely, a magasban elrendezett nyitott tartályba szállítja a turbinából lefolyó folyadékot. E tartályból a hengerek újbóli megtöltésére eresztjük le a folyadékot. 50 A helytmaradó égőteres hidraulikus robbanóturbinák más kiviteli alakja, amelynek az egyéb kivitelekkel szemben lényeges és különös jellegzetessége, hogy lendítőtömegként használja ki a segéd-55 folyadéknak helytálló csatornákban keringő fő tömegét, e tömeghatás révén kíván elérni egyenletes áramlást a folyadékturbinában. A1

találmány célja, hogy a segédfolyadék tömeghatásainak továbbmenő ki- 60 használásával, egyrészt igen egyenletes áramlást létesítsen a folyadékturbinában, másrészt pedig hogy helytálló lökőterek belsejében technikailag előnyös, dugatytyúszerűleg lengő áramlásokat érjen el, 65 nevezetesen, hogy a segédfolyadék tömeghatásainak újszerű hasznosításával a helytmaradó égő- és lökőterek hasonló jó kihasználását érjük el, mint a szokásos szilárd dugattyújú és mechanikai 70 hajtóműves robbanómotoroki esetében. A találmány lényege, hogy oly hidraulikus robbanóturbináknál vagy gázturbináknál, amelyeknél folyadékturbina van a folyadéktömeget lendítőtömegként kör- 75 folyamban vivő keringővezetékben és e vezeték útján előnyösen több, mint két robbanó- és lökőtérből, nagy nyomással, szakaszosan vezetjük a turbinát hajtó segédfolyadékot, viszont a friss üzemi 80 gáz kompressziójának céljára, megfelelő kisebb nyomáson, szakaszosan ismét robbanó- ós lökőterékbe vezetjük el belőle a segédfolyadékot, mimellett szelepek vannak, valamennyi, a lökőteret a keringő- 85 vezetékkel összekötő vezetékben, amely szelepek a, segédfolyadék visszaáramlását megakadályozzák, most ama viszony, amely az átlagos lökőtérszelvény és valamely lökőtérből a keringővezetékbe vivő 90 belépővezeték átlagos szelvénye között, valamint ama, viszony, amely az átlagos lökőtérszelvény és a keringővezeték átlagos szelvénye között van. 5-nél kisebb, valamint hogy valamely lökőtérből a ke- 95 ringővezetókbe vivő belépővezeték átlagos hossza legalább is egyenlő az átlagos lökethosszal. A rajzok vázlatosan tüntetik fel az új turbina, kiviteli példáját és diagramm- 100 jait. 1. ábra az új hidraulikus robbanóturbina oldalnézete. 2. ábra ugyanennek alaprajza. 3. ábra ugyanennek a rajzlap síkjába 105 kifejtett sémája. , 4—10. ábra a 3. ábra kapcsán mutatja a. különböző vezetékszakaszokban az egyes üzemi mozzanatok alkalmával fellépő nyomásokat. 110 11. ábra avval érzékelteti a találmány szerinti, az átlagos lökőtérszelvény és a keringővezetékbe vivő belépővezeték átlagos szelvénye közötti viszony fontosságát, hogy e viszonyszám függvényében 115 tünteti fel a szükségképpen fellépő veszteségeket. 12. ábra dugattyúszerűleg lengő áram-