111800. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyagok elektrolitos kiválasztására folyadékokból, különösen vízből

Megjelent 1935. évi március lió 16-án. MA6YAU KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111800. SZÁM. — IY/i. (V/e/2.) OSZTÁLY. Berendezés anyagok elektrolitos kiválasztására folyadékokból, különösen vízből. Kaisser Kari mérnök München. A bejelentés napja 1933. évi március hó 24-ike. Belgiumi elsőbbsége 1932. évi március hó 26-ika. Anyagok kiválasztására folyadékokból, pl. víz ásván y mentesí tésér e, eddig azelefctrolitcellákat ftnompórusú válaszfalakkal, ú. n. diafragmákkal több külön térre osz-5 tották, melyek folyadékait a válaszfalak egymástól elszigetelték. E diafragmáik két főfeladata: 1. megakadályozni, hogy az anód- és katódtér elektrolitjai egymással diffúzió út-10 ján keveredjenek, vagy hogy — amennyiben két diafragma közt semleges teret alkalmaznak — az említett elektrolitok a semleges tér folyadékával keveredhessenek; 15 2. mindemellett azonban az áram. hatása alatt a kisülési helyhez vándorló iónoknak lehetővé tenni, hogy a diafragma finom pórusain áthaladhassanak. Gyakran több ilyen elektrolitcellát kap-2o csolnak egymás után, amikor is a tisztítandó folyadékot az első cella siemleges ts réből a második cella semleges terébe vezetik stb., majd az utolsó cellából mint készterméket vonjak ki. E folyamat alatt 25 valamennyi cellának úgy az anód-, mint katódterét ugyancsak enyhe áramlásban tartják, amennyiben ezekbe a terekbe alulról friss folyadékot vezetnek; ezzel a folyadék későbbi túlfolyását és így 30 a cserebomlási termékek eltávolítását érik el. A diafragmákat ezért rendkívül szűkszemű szitához lehet hasonlítani, minthogy ennek pórusai a valóságban nem 35 egyebek, mint magában a diafragma anyagában levő ürös mikroszkopikus, csatornaszerű, változatlan nagyságú közterek. A diafragmák nagy hátrányai közismertek. Először is nem lehet elkerülni, 40 hogy a diafragmák igen könnyen el ne duguljanak, különösen akkor, ha a kezelendő folyadékban sok kolloidanyag van, mert ezek kocsonyaszerű tömegeket alkotnak, melyek a diafragmákat igen gyorsan eltömik. Ezenkívül a diaíragsmáknak a ke- 45 zelendő folyadékok különböző viszonyai szerint különböző minőségűeknek kell lenniök, minthogy a diafragmák elektrosztatikai tulajdonságainak nagy befolyásuk van. A kezelendő anyag természete szerint 50 továbbá bizonyos esetekben a diafragmák nagy mechanikai igénybevételek alatt állnak. Ha pl. tengervizet ásványmienteisítés végett diafragmás elektrolittartályban kezelnénk, akkor a nagymennyiségű sók stb. 55 nemcsak igen gyorsan eldugaszolnák a diafragmákat, hanem ezeket még a felszabaduló klórmennyiségek gyorsan tönkre is tennék. A sok esetben oly hátrányos diafragmák 60 kiküszöbölésére irányuló kísérletek eddig túlnyomórészt nem sikerültek. A legtöbb eredményt a bejelentő egy korábbi találmányával érte el. Ez olyan berendezés, melynél a folyadéktartályban az elektró- 65 dák előtt át nem eresztő anyagból álló, maguk közt teljesen vagy részben elzárható csatornákat tartalmazó akadályok vannak, melyek egyrészt az iónokat meghatározott pályákon kényszerművesen az 70 elektródákhoz vezetik, másrészt a cserebomlási termékek visszadiffundálását megakadályozzák és egyúttal az elektrolízist megszakító, folyadéktömítő zárást tesznek lehetővé az elektródák előtt. Az 75 említett akadályok 7.3 elektródák előtt elhelyezett, az elektrolízis alatt többé-kevésbbé nyitott és a folyadék kezelésiének befejezte, illetve az anyagok kiválása után elzárható tolózsilipek. 80