111791. lajstromszámú szabadalom • Üvegből való szerkezeti elem
san vannak elhelyezve 1 mm, vagy ennél nagyobb közzel, úgy hogy a lemezpár egész vastagsága pl. 8 és 7 mm között lehet. A lemezek egymástól való távol-5 ságának állandósítása céljából azokat valamely (4) keretszerkezetbe lehet foglalni, amely elzárja a lemezek közötti (3) hézagot és egyszersmind megvédi azt külső behatások ellen. A keretszerkezet 10 helyett a két lemezt gittszerű anyaggal össze is lehet ragasztani. A (3) köztérben megfelelő mennyiségben és elosztásban üveges anyag pl. üvegselyem van elhelyezve. Az: 1. ábra sze-15 rint egy vagy több réteg üvegselyem van behelyezve olyképpen, hogy rostjaik egymáshoz, valamint az (1) és (2) záróleimezekhez párhuzamosan fekszenek. Ezeket a rétegeket azonban más módom is el lehet 20 helyezni, pl. a 3. ábrán látható módon, ahol az egyes (5, 6, 7, 8) és (9) rétegek keresztül-kasul futnak. Minden fénysugár az üvegselyemrétegen áthaladva több különböző irányú és enyhébb erősségű fény-25 sugárra bomlik. Az összetett üveglemezpár külső kinézése természetesen .az üvegselyem elosztásától függ. A változatosság még emelhető az üveges töltőanyag különböző színezésével. így igen -30 jellegzetes díszítő hatások érhetők el. A villamoslámpához alkalmazott ernyő (4. ábra) a találmány szerint kiképezett olyan üveglemezpár, amelynek lapjai íveltek és a belső töltőanyag úgy van elhelyezve, hogy rostjai a zárólemezekhez párhuzamosan fekszenek. Az ilyen ernyő erőteljesein szétszórja a fényt. Hasonló hatás érhető el, ha az ívelt ernyő helyett csupán csak lapos lemezpárt használunk. 40 Az 5. és 6. ábrán látható asztallap két zárólemez,e között vannak üvegselyemmel bélelt részek, azután olyan részek, ahol az üvegselyem hiányzik. Utóbbiak átlátszóak, ami által díszítő fényhatást kapunk. Amint a 8. ábrán látható, az íivegselyemrótegek megfelelő elrendezésével, selyemmentes részek kombinálásával és esetleg a rétegek különböző színezésével '50 még érdekes eredeti rajzokat is kihozhatunk. A 7. ábrán látható, hogyan visel- 4. kednek a fénysugarak, amikor olyan öszszetett üveglemezpárra esnek, amely mögött valamely iiemátlátszó felület, pl. fal 65 foglal helyet. Az ábra zárt teret mutat, középen (15) lámpával, melynek fénysugarait a (17, 18, 19) és (20) falfelületek 5. fokozatosan a (e) irányban verik vissza. A visszaverődéssel egyidejűleg a sugarak széjjel is szóratnak. A tapasztalat szerint 6 zárt helyiségekben igen kellemes megvilágítást érhetünk el, ha a falakon, ablakokon, ajtókon stb. a találmány szerinti összetett üveglemezpárokat alkalmazzuk. Az így felszerelt helyiségben azonban 6 nemcsak a megvilágítás lesz igen kedvező, hanem a lemezpárok hőszigetelőképessége is érvényesül, minthogy a lemezpárok megakadályozzák a hősugarak áthatolását úgy kívülről befelé, mint el- 7 lenkező irányban. így nélkülözhetővé válnak a mostani dupla ablakok, vázzal együtt. A találmány szerinti összetett üveglemezpár előnyösen helyettesíti a homá- 7: lyos üveget, azonos hatása kevesebb fény veszteséggel érhető el a külső felületek fényessége folytán, végül igen jó hangszigetelőképessége is van. Mindezek a tulajdonságok különösen ® alkalmassá teszik áttetsző elzáró- és válaszfalak készítésére. Például ilyen lemezpárok felhasználásával készített terrasz egyesíti a bőséges világítás előnyét a túlságos nyári felme- 8i legedés ós téli lehűlés elleni szigeteltség előnyével. A körülírt és ábrázolt kiviteli formák természetesen megváltoztathatók és egyéb kiviteli formák, valamint alkalmazási 9( lehetőségek is elképzelhetők, anélkül, hogy a találmány kereteit túllépnők. Szabadalmi igények: 1. Üvegből való szerkezeti elem, azzal jellemezve, hogy két üveglapból vagy 9í kristályiemezből áll, amelyek közterében üveges töltőanyag" van elhelyezve, 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezeti elem foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az elzárólemezek között K elhelyezett üveges töltőanyag üvegselyem. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elein foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az elzárólemezek között elhelyezett üveges töltőanyag üvegnemez. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elem foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az üve- 11 ges töltőanyag a. zárólemezek közötti térben mindenütt egyenletesein van elosztva. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elem foganatosítási 31 alakja, azzal jellemezve, hogy az üve-
