111783. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mozgóképek távolba való leadására

— 319 —Megjegyzendő, hogy képjelek csak akkor lépnek fel, amikor a sugár vízszintes irányban balról jobbra és függélyes irányban felülről lefelé kitér. A sugárnak víz-5 szintes irányban jobbról balra és függélyes irányban való visszatérítése közben a sugár a képjelek keltése szempontjából nem hatásos. Ennélfogva kívánatos, hogy a sugár úgy a vízszintes, mint a függé 10 lyes irányú visszatérési mozgás alatt megszakíttassék; e célból a szinkronizáló és szegélyező impulzusokat a (62) erősítő megfelelő fokozatából elvezetjük és a (76) vezeték útján a (26) vezérlőráosra felvisz-15 szűk. Ez impulzusok mindegyikének polaritása és amplitúdója olyan, hogy a (26) s ácsnak a sugarat megszakító negatív előfészültségét ad, úgy hogy az ekkor a (12) ernyőre nincs hatással. 20 A találmány szerinti javított rendszer működését a 6. ábrával kapcsolatosan újból megmagyarázzuk, amely ábra egy teljes működési ciklust szemléltet. Az. (A) ponttól az óramutató járásával egyező 25 irányban haladva a (B) pontig a (48) nyílás olyan helyzetben' van, hogy az egy páratlan filmképnek (I. kép) a (12) ernyőre való vetítését megengedi. Ugyanezen idő alatt a meghosszabbított (74) 80 nyíláson átmenő fény (64) jelzésű szegélyező impulzust kelt, amely a (24) generátort úgy működteti, hogy az a sugárnak függélyes irányú visszatérítését eszközli és egyúttal a (26) rácsra olyan ne-85 gativ előfeszültséget visz fel, amely a sugarat e visszatérítés alatt megszakítja. A (B) pontnál a (38) diafragma a (12) ernyő felé menő fénysugarat teljesen megszakítja. E pontnál a (26) rács negatív eilő-40 feszültsége megszűnik és így a sugár normális intenzitását visszanyeri. Egyidejűleg a sugárnak az ernyőt letapogató kitérítése is megkezdődik és a (B) ponttól az óramutató járásával egyező irányban ható ladva a (C) pontig tart. A letapogatási periódus alatt tehát a (12) ernyő sötét. A (C) pontnál a (42) nyílás olyan helyzetben van, hogy az I. (képnek az ernyőre való másodszori vetítését megengedi. Ez idő alatt a 50 meghoszabbított (72) nyíláson: átmenő fény úiabb (64) jelzésű szegélyező impulzust kelt, amely a (24) generátort ismét lígy működteti, hogy az a sugár függélyes irányú visszatérítését eszközli és, egyide-55 jűleg a (26) rácsra negatív előfeszültséget visz fel, amely a sugarat e visszatérítés alatt megszakítja. A (D) pontnál a diafragma a (12) ernyő felé menő fénysugarat teljesen megszakítja. E pontnál a (26) rács negatív előfeszültsóge megszűnik és 60 így a sugár normális intenzitását visszanyeri. Egyidejűleg a sugárnak az I. képet másodszor letapogató kitérése megkezdődik és a (D) ponttól az óramutató járásával egyező irányban haladva az (E) pon- 65' tig tart. A (D) és (E) közötti periódus alatt az ernyő sötét. A (D) pontnál a (46) bütyök a következő és páros képet (II. kép) mozgásba hozza és e mozgás az (E) pontnál fejeződik be. A letapogatási mű- 70-velet végeztével az (E) pontnál a sugár a (74) nyílás hatására ismét megszakad ós (

a (40) diafragmanyílás a (12) ernyőre fényt kezd átbocsájtani. Az (E) ponttól1

az (F) pontig a II. kép a (40) nyíláson át a 75-(12) ernyőre vetítődik. A folyamat, úgy, mint előbb tovább folyik, a következő különbséggel. A (30) megszakító sajátos kiképzése folytán a II. kép az (E) ponttól a (J) pontig áll. Az ernyő az (F) ponttól 80 a (G) pontig sötét, amely idő alatt az ernyő letapógatodik. A (G)-től (H)-ig terjedő periódus alatt a sugár megszakad és a (12) ernyőn a (42) nyíláson át a II. képnek második vetülete jelenik meg. 85 A (H)-tól (I)-ig terjedő idő alatt az ernyő sötét és azt a (16) sugár újból letapogatja. Az (I)-től (J)-ig terjedő idő alatt a sugár megszakad és a (12) ernyőre a (40) nyíláson át a II. kép- 90' nek harmadik vetülete vetíttetik, A (J) pontnál a (32) tengely egy teljes körülforlan képet (III. kép) elkezdi előretolni. (J)től (A)-ig terjedő idő alatt az ernyő sötét és azt a (16) sugár letapogatja. Az (A) 95 pontnál a (32) tengely egy teljes körülfordulása befe jeződik. E pontnál a sugár megszakad és az (A)-tói (B)-ig terjedő idő alatt a III. képnek vetülete jelenik meg a (12) ernyőn a (42) nyíláson át, A folya- 100 mat úgy, mint előbb tovább megy. A 6. ábrán a II. kép előretolási periódusát a (KL) ív, a III. kép előretolási periódusát pedig az (MN) ív jelzi. Amikor a kép a képjeleket keltő folya- 105 mat közben az aránylag rövid (AB, CD, EF, GH) és (IJ) periódusok alatt az ernyőre vetítődik, az ernyőn elektrosztatikus töltések tárolódnak, mimellett az ernyő egy-egy elemi felületén tárolt töl- 11C tés nagysága a kép megfelelő elemi területén levő fényintenzitás értékévül arányos. Amikor a. (16) sugár az ernyőt a (BC, DE, FG, Hl) és (JA) periódusok alatt letapogatja, az előzetesen tárolt töl- HJ tések neutralizálódnak és így képjelek kel etkeznek. E jelek a (77) vezeték útján a (78) erő-