111734. lajstromszámú szabadalom • Vegyi tűzoltókészülék

Megjelent 1935. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111734. SZÁM. — XVIII/b. OSZTÁLY. Vegyi tüzoltókészülék. Molnár Gábor cég Budapest, mint Hutchinson Harold mérnök és igazgató londoni lakos jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi március hó 23-ika. Nagybritánniai elsőbbsége 1933. évi március hó 23-ika. Alkalmaztak már oly kézi tűzoltókészü­lékeket, amelyeknél az oltóközeget a fúvókacsövön át kihajtó- erőt két vegy­szer, pl. sav és lúg keveredésével érték el. 5 Az. eddigi ily tűzoltókészülékek belsejé­ben a savat tartalmazó üvegedényt és oly súlyt alkalmaztak, mely az üvegedényt szétzúzta, ha a készüléket megfordították, vagyis a tűzoltásra alkalmas működésbe 10 hozták. A zúzósúly eddigi elhelyezése két szempontból is hátrányos volt. Nevezete­sen a súly a készülék véletlen megdönté­sekor szabadon esett a savat tartalmazó üvegedényre, ezt tehát eltörte és így a 15 készüléket akkor is működésbe hozta, ami­kor arra nein volt szükség. Ezenkívül az esetben, ha a készüléket a tűzveszély be­következtekor nem elég erélyesen fordí­tották meg, megtörténhetett, hogy a súly 20 csak gyengébben hatott ós az üvegedényt nem törte el. Az eddigi készülékek további hátránya az volt, hogy a savtartó edény a kibocsátó lúvóka közelében volt elhelyezve és így 25 gyakran megesett, hogy nagy töménységű savoldat, sőt esetleg tiszta sav folyt ki, ami nagy károkat okozott ama tárgyakon és anyagokon, amelyekre a tűzoltó köze­get fecskendezték. 30 A találmány célja az eddigi ily készü­lékek felsorolt hátrányainak kiküszöbö­lése. A találmánybeli készülék főrészei a következők: a lúgos oldattal megtöltendő külső tartály, az utóbbiban elhelyezett, a 35 savtartó edényt felvevő burok, mely a külső tartállyal nyílások révén közleke­dik, továbbá a tartály kibocsátó nyílása és az említett burok között akként elhelye­zett szürőkamra, hogy a tűzoltó oldat csak a szűrőkamráin át juthat a kibocsátó 40 nyíláshoz. A találmány szerinti készülék oly csúszósúlyt tartalmaz, mely a savtartö edényt csak a készülék megfordított hely­zetében zúzza szót, ahol is a súlyt meg­támasztó szerkezet olyan, hogy a súly le- 45 csúszását mindaddig gátolja, amíg a tűz­oltókészüléket teljesen vagy majdnem tel­jesen meg nem fordítottuk. A rajzon a találmány megoldási példája látható. Az 50 1. ábra a tűzoltókészülék függélyes hosz­metszete, Az 2. és 3. ábrák részletrajzok. Az (1) tartálynak, mely a lúgos oldatot veszi fel, (2) kibocsátó nyílása van, ame- 55 lyen át az oltófolyadék a (3) fúvókába jut. A savat tartalmazó' (4) edény, mely­nek eltörése után a sav az (1) tartályban lévő lúgos oldattal keveredik, hogy oltó­közeg keletkezzék, az (5) hüvelyből 60 (2. ábra) és a (6) szűrőtestből (3. ábra) álló burkolatban van elhelyezve. A (6) szűrőtest az (5) hüvelybe illik, ahol is a szűrő (6') pereme az (5) hüvely (5') pere­mére fekszik fel. A két (5, 6) testet, össze- 65 állításuk után, az (1) tartály (2) kibocsátó nyílásának (2') peremére fektetjük fel és e helyzetükben a fúvókát hordó (7) kupak­kal rögzítjük, melyet a tartály felső végén csavarokkal erősítünk meg. 70 Az (5) buroknak (5") fenékpereme van, amelyen a savtartó (A) üvegedény nyug­szik. A (6) szűrőtestnek zárt feneke van és ha azt az (5) burokban elhelyezzük, a (6) szűrőtest feneke és az (5) buroknak 75 (5") pereme között elegendő tér marad

Next

/
Thumbnails
Contents