111724. lajstromszámú szabadalom • Répamagtermesztési eljárás

Megjelent 1935. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111724. SZÁ.4. — X/h. OSZTÁLY. Répamag termesztési eljárás. Császár László okleveles gazda Polgárdi. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 5-ike. Répamag termesztési eljárásom két feladat megoldását adja: 1. Köztes termelés igénybevételével olcsóbban állítjuk elő az anyarépákat, 5 mintha azt direkt főnövényként termeljük. 2. Az anyarépák növekedési helyükön hagyásával elkerüljük a kiszedés, tisztogatás, vermelés és ifőként a tavaszi kiül-10 tetés munkáját; továbbá a répa gyökérzetének épségben maradása lehetővé teszi a korábbi erőteljesebb fejlődést, valamint megkönnyíti a növénynek a nyári szárazsággal való küzdelmét. így az olcsóbb 15 termelési költség mellett is nagyobb magtermést érünk el. A magtermesztési eljárás első része az anyarépák fölnevelése köztes növényként. Itt kétféle megoldás lehetséges: vagy a 20 kérdéses kultúr növény közé vetjük az elszaporítandó répa magját, vagy előbb palántát nevelünk a magból és azt ültetjük be a főnövény közé. Pl.: Bármely gabona közé egyidejűleg vagy külön bár-25 mely időpontban — főnövény vetését megelőzőleg vagy követőleg — elvetjük a répa magját. A kikelt kis növények a főnövény learatásáig csak mérsékelten fejlődhetnek ós csak aratás után kapnak 30 szükség szerint, illetve az adott lehetőségekhez mérten kapálást (kézi vagy fogatos) és egyezést. Ha a vetést a vetőgép megfelelő beállításával úgy tudjuk végezni, hogy egy-egy gabona sor helyére 35 jön a répasor, úgy módunkban áll már a gabona fejlődési ideje alatt is ritkítani a répa növényeket, amiáltal tarló szabadulásra már erősebbek a növényeink. Könnyen megoldható a köztes anyarépa 45 50 termelés mák között: vagy a mák sorok 40 közé kombinálva a tiszta répa sorokat, megfelelő 60—100 cm. sortávolságra; vagy a répa távolságnak megfelelően következő mák sorokba a mák magjával keverve vetjük a magot. A bepalántázással történő köztes anyarépa teirmleiléshez mindenekelőtt a megfelelő egészséges palánták nevelése a fontos, amely történhetik szabadban vagy melegágyban egyaránt. Ehhez a termelési módhoz főnövényként a tengeri kínálkozik, mint legáltalánosabb és legalkalmasabb növény. A tengeri kapálása után lehetőleg megvárjuk, míg jó kiadós esőt kapunk. Az így eléggé átned- 55 vesedett talajba ültetjük a leveleitől részben vagy egészben megfosztott palántákat. Ha a levelek rajta maradnak, sokkal gyengébb a megeredés százaléka. Ültethetjük a palántákat a tengeri sorába is, 60 de legjobb, ha a tengerit a palántázás előtt kissé feltöltjük, a töltő után mélyen járó lazító kapát járatva. így a palánták a barázdafenékbe ültetve kissé mélyebben jutnak a talaj felszíne alá s a belőlük fejlődött anyarépákat ősszel tökéletesebben tudjuk takarni. Négyzetes művelés esetén az az előnyünk is megvan, hogy egyik irányban továbbra is tudjuk a bepalántázott területet fogatos kapával művelni. Későn ősszel, lehetőleg közvetlen a fagyok beállta előtt történik az eljárás legkényesebb munkája, az anyarépák télire való letakarása. Fő védőanyag maga a termőtalaj, amelyből kézi vagy fogatos 75 erővel szükséghez képest viszünk a répa koronája fölé. Legtökéletesebb a munka, ha a sorközökből egy vagy több jókora 65 70