111723. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egyenirányítók, váltóirányítók vagy áramátalakítók anódáramának időelőtti eloltására

— 2 — lődik, és nem csak bizonyos időközök­ben kell azt elvégezni, mint közönséges kapcsolóknál. Folytonos hatású vezérlés­nél is csökkenthetjük ugyan az oltás fo-5 lyamatának időtartamát, ha nem normá­lis frekvenciájú, sinus-alakú feszültséget, hanem nagyon meredek, csúcsos rácsfe­szültséget alkalmazunk. Folyamatos, ve­zérlések működése azonban mindig ah-10 hoz a feltételhez van kötve, hogy a rács és anóda között iónizálódás ne legyen ős így ez nagy feszültségeséssel jár. A találmány tehát oly ív- vagy izzóka­tódás egyenirányítók, váltóirányítók 15 vagy áramátalakítók anódáraniának idő előtti eloltására, való eljárás, melyeknek legalább egy, közvetlenül az ariódák előtt lévő vezérlőrácsuk van; az oltást a talál­mány szerint a vezérlőrács és az anóda 20 közötti tér quazineutralitásának befolyá­solásával végezzük. A quazineutralitás­nak az anódáram megengedett égéstar­tama. alatt a lehetőleg csekély feszültség­esés okából meg kell lennie. Ha az anód-25 áramot el akarjuk oltani, ezt úgy tesszük meg, hogy a quazineutralitást a rács ne­gatív feltöltésével megzavarjuk, mivel negatív rácsáram levezetésével a rács anódoldalán több pozitív ión fogy, ami-30 vei egyidőben még ilyen iónok hozzáve­zetése és újonnan való képződése is csök­ken. A nagyobb pozitív iónfogyasztás, valamint a csökkent iónhozzávezetés és iónképződés kölcsönösen úgy támogatják 35 egymást, hogy az anóda és rács közötti tér quazineutralitása hamar megszűnik, és az elektronáram- csak a tértöltéssel megszabott, az előbbi számítás szerinti kis értékeket veszi fel. Abból a célból, 40 hogy a negatív rácsfeszültségnél az ión­hozzávezetés és a lökés-iónizálódás csök­kenjen, az iónfogyasztás, £IZ£IZ ct negatív rácsáram pedig lehetőleg nagy legyen, a vezérlőráesokat úgy méretezzük, hogy a 45 rácsok átbocsátó nyílásainak szabad ke­resztmetszeti felülete, mely úgy az ión­hozzávezetést, mint az iónképződést meg­szabja, az iónfogyasztó rácsfelülethez bi­zonyos arányban álljon. Elsősorban a 50 rácsfelületnek az anóda felé néző része, továbbá a rácsnyílások határoló felszíne lényegesek, míg a katóda felé néző rész kevósbbé fontos. Nyilvánvaló, hogy lehetőleg kicsi át-55 bocsátónyílásfelület, valamint lehetőleg nagy rácsfelület az oltás folyamatára előnyösek. Iónok újonnan való képződése ezenkívül azonban még a gáz- vagy gőz­sűrűségtől és a rács és anóda egymás kö­zötti távolságától is függ. Minél nagyobb 60 e távolság és a gőz- vagy gázsűrűség, annál nagyobbra kell az iónokat fo­gyasztó (O) felület és a szabad (F) átbo­csátófelület viszonyát választanunk. A szabad átbocsátófelület még a negatív 65 rácsfeszültségnek is függvénye, mivel a rácsnyílások körül pozitív sötét tér (Langmuir-féle sötét tér) képződik, mely­nek vastagsága a j/V"' rácsfeszültséggel arányos. A negatív rácsfeszültséget azon- 70 ban nem választhatjuk tetszés szerinti nagyságúra, mivel növekvő feszültséggel gyorsan növekszik annak veszélye is, hogy a nem önálló rácskisülések önálló ívkisülésbe csapnak át (rácsvisszagyuj- 75 tás). Kísérletek azt mutatták, hogy szabad le elektronút hosszúság nagy sági rend­jének megfelelő rács és anóda közötti tá­volság esetében az (O/F) viszonynak kb. 80 3-nál nagyobbnak kell lenni, ha ily rács­csal és a kritikus visszagyűjtési feszült­ség alatti negatív rácsfeszültséggel a quazineutralitás feltételét úgy akarjuk megzavarni, hogy az anódáram kialud- 85 jék. Ha a kérdéses távolság lényegesen kisebb, mint a szabad elektronúthossz (),e ), az (O/F) viszonyt 3-nál még ki­sebbre is vehetjük. Mivel azonban a gőz­vagy gázsűrűség csak bizonyos határo- 90 kon belül tartható állandó értéken, az (O/F) értékének megválasztásánál még bizonyos biztonsággal is kell számolnunk. A rajz a találmány szerinti eljárás ki­vitelére való berendezés példaképpeni ki- 95 viteli alakjait mutatja, melyektől a gya­korlatban, a találmány lényegének érin­tése nélkül többféleképpen el is térhe­tünk. Az la. ábra az első kiviteli alak anódájá- 100 nak és rácsának metszete, az 1b. ábra a rács felülnézete. A 2a. ábra a második kiviteli alak rácsá­nak és anódájának metszete, a 2b. ábra végül a rács felülnózete. 105 A közvetlenül a (A) anóda előtt levő (G) vezérlőrácsot a sapka-alakú (K) rósz­szel erősítjük az anóda (J) bevezetőszige­telőjére. A rácsnak a rács-felületen egyen­letesen elosztott (o) nyílásai vannak, me- 110 1 .veknek köpenyfelületei fogják fel az iónokat. Abból a célból, hogy a rács anóda felőli oldalának iónokat fogyasztó felületét megnöveljük, az la. és lb. ábra szerint, a 115 rács-síkra merőleges (f) pótfelületeket al-

Next

/
Thumbnails
Contents