111723. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egyenirányítók, váltóirányítók vagy áramátalakítók anódáramának időelőtti eloltására

— 2 — lődik, és nem csak bizonyos időközökben kell azt elvégezni, mint közönséges kapcsolóknál. Folytonos hatású vezérlésnél is csökkenthetjük ugyan az oltás fo-5 lyamatának időtartamát, ha nem normális frekvenciájú, sinus-alakú feszültséget, hanem nagyon meredek, csúcsos rácsfeszültséget alkalmazunk. Folyamatos, vezérlések működése azonban mindig ah-10 hoz a feltételhez van kötve, hogy a rács és anóda között iónizálódás ne legyen ős így ez nagy feszültségeséssel jár. A találmány tehát oly ív- vagy izzókatódás egyenirányítók, váltóirányítók 15 vagy áramátalakítók anódáraniának idő előtti eloltására, való eljárás, melyeknek legalább egy, közvetlenül az ariódák előtt lévő vezérlőrácsuk van; az oltást a találmány szerint a vezérlőrács és az anóda 20 közötti tér quazineutralitásának befolyásolásával végezzük. A quazineutralitásnak az anódáram megengedett égéstartama. alatt a lehetőleg csekély feszültségesés okából meg kell lennie. Ha az anód-25 áramot el akarjuk oltani, ezt úgy tesszük meg, hogy a quazineutralitást a rács negatív feltöltésével megzavarjuk, mivel negatív rácsáram levezetésével a rács anódoldalán több pozitív ión fogy, ami-30 vei egyidőben még ilyen iónok hozzávezetése és újonnan való képződése is csökken. A nagyobb pozitív iónfogyasztás, valamint a csökkent iónhozzávezetés és iónképződés kölcsönösen úgy támogatják 35 egymást, hogy az anóda és rács közötti tér quazineutralitása hamar megszűnik, és az elektronáram- csak a tértöltéssel megszabott, az előbbi számítás szerinti kis értékeket veszi fel. Abból a célból, 40 hogy a negatív rácsfeszültségnél az iónhozzávezetés és a lökés-iónizálódás csökkenjen, az iónfogyasztás, £IZ£IZ ct negatív rácsáram pedig lehetőleg nagy legyen, a vezérlőráesokat úgy méretezzük, hogy a 45 rácsok átbocsátó nyílásainak szabad keresztmetszeti felülete, mely úgy az iónhozzávezetést, mint az iónképződést megszabja, az iónfogyasztó rácsfelülethez bizonyos arányban álljon. Elsősorban a 50 rácsfelületnek az anóda felé néző része, továbbá a rácsnyílások határoló felszíne lényegesek, míg a katóda felé néző rész kevósbbé fontos. Nyilvánvaló, hogy lehetőleg kicsi át-55 bocsátónyílásfelület, valamint lehetőleg nagy rácsfelület az oltás folyamatára előnyösek. Iónok újonnan való képződése ezenkívül azonban még a gáz- vagy gőzsűrűségtől és a rács és anóda egymás közötti távolságától is függ. Minél nagyobb 60 e távolság és a gőz- vagy gázsűrűség, annál nagyobbra kell az iónokat fogyasztó (O) felület és a szabad (F) átbocsátófelület viszonyát választanunk. A szabad átbocsátófelület még a negatív 65 rácsfeszültségnek is függvénye, mivel a rácsnyílások körül pozitív sötét tér (Langmuir-féle sötét tér) képződik, melynek vastagsága a j/V"' rácsfeszültséggel arányos. A negatív rácsfeszültséget azon- 70 ban nem választhatjuk tetszés szerinti nagyságúra, mivel növekvő feszültséggel gyorsan növekszik annak veszélye is, hogy a nem önálló rácskisülések önálló ívkisülésbe csapnak át (rácsvisszagyuj- 75 tás). Kísérletek azt mutatták, hogy szabad le

elektronút hosszúság nagy sági rendjének megfelelő rács és anóda közötti távolság esetében az (O/F) viszonynak kb. 80 3-nál nagyobbnak kell lenni, ha ily rácscsal és a kritikus visszagyűjtési feszültség alatti negatív rácsfeszültséggel a quazineutralitás feltételét úgy akarjuk megzavarni, hogy az anódáram kialud- 85 jék. Ha a kérdéses távolság lényegesen kisebb, mint a szabad elektronúthossz (),e

), az (O/F) viszonyt 3-nál még kisebbre is vehetjük. Mivel azonban a gőzvagy gázsűrűség csak bizonyos határo- 90 kon belül tartható állandó értéken, az (O/F) értékének megválasztásánál még bizonyos biztonsággal is kell számolnunk. A rajz a találmány szerinti eljárás kivitelére való berendezés példaképpeni ki- 95 viteli alakjait mutatja, melyektől a gyakorlatban, a találmány lényegének érintése nélkül többféleképpen el is térhetünk. Az la. ábra az első kiviteli alak anódájá- 100 nak és rácsának metszete, az 1b. ábra a rács felülnézete. A 2a. ábra a második kiviteli alak rácsának és anódájának metszete, a 2b. ábra végül a rács felülnózete. 105 A közvetlenül a (A) anóda előtt levő (G) vezérlőrácsot a sapka-alakú (K) rószszel erősítjük az anóda (J) bevezetőszigetelőjére. A rácsnak a rács-felületen egyenletesen elosztott (o) nyílásai vannak, me- 110 1 .veknek köpenyfelületei fogják fel az iónokat. Abból a célból, hogy a rács anóda felőli oldalának iónokat fogyasztó felületét megnöveljük, az la. és lb. ábra szerint, a 115 rács-síkra merőleges (f) pótfelületeket al-