111711. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a fékek lazításakor a nyomólégfékvezeték töltésének a fékvezeték-hossz tekintetbevételével történő befolyásolására
_ 4 — pontos képét adja. A nyomásszabályozó beömlési szelepe annál nagyobb mértékben nyílik ós annál gyorsabban záródik, minél hosszabb a vonat. Nem kell egyebet 5 tenni, mint a vonat hosszától függővé teendő folyamatot i(itt főleg a vezeték feltöltéséről van szó, anélkül, hogy a találmányt e folyamatra korlátoznák) kizárólag a nyomásszabályozó mozgásával vezé-10 reltetni, hogy biztosak legyünk arról, hogy a folyamat időtartama pontos. A rajz a találmány szerinti szerkezet két kiviteli példáját vázlatosan szemlélteti. Az 15 1. ábra oly kiviteli alak, melynél a vezeték töltését az áramlástól feltétlenül függő nyomásszabályozó befolyásolja. Ez a nyomásszabályozó olyan nyomással táplált, amely az áramlás kezdetén a nyomás-20 szabályozó rugó beállította nyomásnál nagyobb, míg az áramlás ehhez igazodik. A 2. ábra szerinti szerkezetnél a fékvezeték töltése eleinte nagy keresztmetszeten át történik, majd a vonathossztól függő 25 időtartam elteltével már csekélyebb keresztmetszet áll rendelkezésre a vezeték további töltéséhez. Az 1. ábra szerinti megoldásnál (1) a főlégtartály, (2) az ismert módon vázlato-30 san ábrázolt vezetőszelep, (3) a vezeték nyomásszabályozója, (4) a fékvezeték nyomásfeltöltő-szelepe, — röviden töltőszelep — (5) a fékvezeték, (6) az aránylag kicsi tárolótartály. 35 A fékvezeték töltése következőképpen folyik le: A vezetőszelep töltőállásában az (1) főlégtartály, a (7) tolattyúkagyló és a (8) vezeték útján, az (5) fékvezetékkel közle-40 kedik. A (6) tárolótartály ekkor szintén a főlégtartállyal van összekötve. Ha a (2) vezetőfékszelepet a menethelyzetbe állítjuk, akkor az (1) főlégtartály a (9) tolattyúkagylón át a (18) vezetékkel, tehát 45 a (3) vezetéki nyomásszabályozóval közlekedik. Az (5) fékvezeték töltése ekkor a (18) vezetéken, a (3) nyomásszabályozóval vezérelt (16) szelepen, a (19) vezetéken és (10) fojtófuraton, valamint a nyitott (4) .50 töltőszelepen át töijténik, melynek (26) dugattyújára a (6) tárolótartályból jövő nyomólevegő hat. A (6) tartály ugyanis a (11) tolattyúkagylón és a (11a) vezetéken át a (26) dugattyútól balra fekvő térrel közlekedik. A (6) tartályban uralkodó nyomás a (12) dugattyúra is hat, amely a <14) rugóval együtt, a (13) dugattyút felfelé nyomja úgy, hogy a (16) szelep elegendő mértékben nyílik. Eközben a (15) szelepet terhelőrugója zárja. A (3) nyo- 60 másszabályozó, a (12) dugattyú hatására, a vezetéket oly nyomással táplálja, mely annyival nagyobb a (14) rugó feszültsége által beállított nyomásnál, mint a (12) dugattyú felületének és a (6) tartály, vala- 65 mint a (26) dugattyútól balra eső tér közötti kiegyenlítő nyomásnak szorzata. Abban a mértékben, amint az (5) fékvezeték töltése növekszik, a (3) nyomásszabályozóban az áramlás csökken. Az áramlás csök- 70 kenésével azonban növekszik a (13) dugattyú felső oldalára ható nyomás, a (14) rugó nyomása fokozódik és a (16) szelep mindinkább záródik. Végül a (12) dugatytyú, lefelé mozgásánál, beleütközik a (15) 75 szelepbe, ezt nyitja és a (6) tartály és a vele közlekedő terek a (17) fojtófuraton át fokozatosan kiürülnek. Ezzel kapcsolatos a (26) dugattyú tehermentesítése, amelynek terhelőrugója a i(4) töltőszelepet zárja 80 úgy, hogy e pillanattól fogva az (5) fékvezeték további feltöltése már csak a (10) fojtófuraton át megy végbe. A nyomásszabályozó ismertetett elrendezése ós működési módja tehát fölösle- 85 gessé teszi külön áramlási szelep alkalmazását. Az 1. ábra szerinti szerkezet úgyis módosítható, hogy a (6) tartálynak a vezeioszelep töltési állásában való feltöltése nem 90 közvetlenül a főlégtartályból, hanem oly nyomólevegővel történik, amelynek nyomását a nyomásszabályozó a főtartályban uralkodó nyomás alatt fekvő értékre csökkentette; ez a nyomás tehát a főtartály- 95 nyomástól független, ami előnyös a főtartályban uralkodó esetleges nyomásingadozások miatt. Az 1. ábra szerinti megoldásnál a vezeték töltését a (3) nyomásszabályozó rugó- 100 jának feszültsége és a (12) dugattyúra ható állandó nyomása befolyásolja. E szerkezet működése nem függ ideálisan az áramlástól, mert hiszen az állandó nyomásnak a '(12) dugattyúra való hatá- 105 sának tartama alatt az áramlás pl. lényegesen fokozódhat anélkül, hogy a nyomásszabályozót megfelelően beszabályoanók, vagyis a (16) szelep a fokozódó áramlásnál ugyan nagyobb mértékben nyílik, de no változatlanul oly nyomással táplál, amely a nyomásszabályozó rugó erejéből és az állandó nyomással terhelt (12) dugattyú erejéből adódik ki. Ezzel szemben a 2. ábra szerinti meg- 115 oldás előnye az, hogy teljes mértékben függ az áramlástól, vagyis az a nyomás, amellyel a nyomásszabályozó a vezetéket
