111681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 6-vegyértékű króm sóinak előállítására értékes oxigénvegyületek egyidejű termelése mellett

foszfátok mennyiségéhez úgy arányosítjuk, hogy a reakció folytán felszabaduló foszfor csak részben alakul át foszforlartalmú ötvözetté, úgy hogy a króm-5 foszfor vagy egyéb foszfortartalmú krómötvözet még elemi foszfort is tartalmaz. Ez a foszfor, mely a füstgázokkal együtt távozik el. ebből ismert módon fogható fel vagy pedig az elégés után hozzávető zetett levegő által foszforpentoxid alakjában választható le, melyet aztán hidratizálhatunk. Ennek az eljárásnak a teljes foszformennyiség lekötéséhez szükséges elegendő 15 mennyiségű és a jelenlevő szén által redukált fémvegyületekkel való eljárással szemben különböző előnye van. Elsősorban lényeges megtakarítást érhetünk el redukciós szénben, hőenergiában, ill. elek-20 tromos kemence használata esetén elektromos energiában, miután egy bizonyos mennyiségű, a redukciónál szabaddá tett foszforhoz csak korlátozott mennyiségű fémvegyület redukálása szükséges. 25 További előnye a mindenkori piaci árakhoz, való alkalmazkodási képesség, mivel az előállított elemi foszfor, ill. foszforpentoxid és a 6-vegyértékű króm sóinak és alkálifoszfátok mennyiségi 30 aránya az átalakítandó fémvegyület mennyiségéhez viszonyítva mindenkor az előállítandó reakciós termék elhelyezési tehetőségével hozható összhangba. A találmány fenti kiviteli módja \ égül 35 még azzal az előnnyel jár, hogy ez eljárási mód folytán a munkatérben elemi foszfornak állandóan fölös mennyiségben való jelenléte következtében a lehető legnagyobb foszfortartalommal rendelkező 40 termékekhez jutunk, melyek tehát a nedves oxidáló feltárással különösen könyiiyen és előnyösei; alakíthatók át pl. alkálifoszfátokká. A találmány szerinti eljárás bármely 45 kiviteli módjával termikus redukciós folyamat útján oly ötvözeteket kapunk, melyek króm és vas mellett még legalább egy további alkatrészt tartalmaznak. Ilyen további alkalmas ötvözet -50 alkatrészekként a felhasznált nyersanyag szerint foszfor, alumínium, mangán, titán, wolfram, vanádium, molibdén, kobalt, nikkel stb. szerepelhetnek. Oly ötvözeteket is állíthatunk elő, melyek további al-55 katrészeket tartalmaznak. A nedves oxidáló feltárással különösen előnyösen oly ötvözetek dolgozhatók fel, melyek króm és foszfor mellett legalább még egy további értékes ötvözetalkatrészt tartalmaznak. 60 Megjegyzendő, hogy a leírásban krómtartalmú ötvözeteken nemcsak a szónak szigorúan tudományos értelmezése szerinti ötvözetek, hanem tetszőleges krómfém mellett még más alkotóelemet tartal- 65 mazó termékek is értendők. A króm mellett még egyéb értékes ötvözetalkatrészt tartalmazó, fenti eljárással előállított krömötvözeteket nedves oxidáló feltárásnak vetjük alá, előnyösen 70 finomra tört vagy porított állapotban. A nedves feltáráshoz lúgos adalékként pl. oxidok, hidroxidok, karbonátok, bikarbonátok, vagy az alkálikus fémek monokromátjai használhatók. 75 E lúgos anyagok helyett vagy ezek mellett neutrális vagy lúgos reakciók esetén is olyan nem lúgos anyagokat is használhatunk, melyek alkalmasak arra, hogy az oxidációs folyamat alatt bázisú- §o kat a keletkezett 6-vegyértékű krómvegyületeknek adják le. Ilyen anyagok pl. szerves vagy szervetlen savak alkálisói, mint alkáliszulfátok, -foszfátok, -szilikátok, -aluminátok, persók, -nitrátok és 85 -klorátok, melyek, mint pl. az utolsó helyen említettek, egyidejűleg oxidálószerekként hathatnak. E feltáró eljárásnál ajánlatos, aszerint, amint nagyobb súlyt helyezünk a 90 jelenlévő króm és kísérőfémeinek vagy pedig a jelenlévő alkálikusan ható anyagok teljes kihasználására, első esetben az akálikusan ható anyagokat, másik esetben pedig a krémtartalmú ötvözetet csekély 95 mértékben fölös mennyiségben alkalmazni. A maradékok az újabb feltárás anyagához hozzáadhatok. A lúgos vagy bázisukat leadó adalékanyagok mellett, amennyiben ezek ön- 100 magukban nem oxidáló hatásúak, a nedves feltárás után oxidáló anyagokat is használunk. Ilyenek elsősorban oxigén, vagy oxigéntartalmú gázok, mint a levegő, továbbá oxidáló anyagok, mint a hidro- JQÖ gén szuperoxid, ozon izált oxigén, vagy halogének. A feltárás mind közönséges hőmérsékleten, mind előnyösen bikromátok előállítása esetén — pl. 200—300° hőmérséketen — történhetik, nagyobb nyomás no alkalmazásával. A feltárandó anyagban lévő szénből eközben felszabaduló szénsavat célszerűen a feltárás közben időnként elvezetjük. Ha a termikus redukcióval előállított 115 ötvözeteket ily nedves oxidáló feltárásnak