111644. lajstromszámú szabadalom • Pénzbeszedő készülék

''fogyasztani, a díj; illetve részlet megfizetésére kényszerül. Hangsúlyozzuk, hogv a használat rendszeres és normális módjának azt lekint.5 jük, melynél a pénzcsatornában mindig már van egy új pénzdarab, mielőtt a megelőző pénztartóba hullott volna, úgy hogy a szelep nyitott helyzetben marad. Az időzített pénzbeszedő készülék még 30 sokféle módon vezérelhető távolról, pl. központi óratclepről. A vezérlésre használható egyenáram, váltakozóáram, forgóáram, szuperponált frekvenciák, szapora váltakozású áramok, drótnélküli energiák, 15 továbbá gáz- és víznyomáshullámok. Ha nyomáshullámokkal kívánjuk a készüléket vezérelni, akkor ez történhetik teljesen központosított, vagy pedig megosztott elrendezésben. Gáz esetén azonban 20 az esetleges csatlakozó utcai világításra tekintettel kell lenni, amennyiben azt szintén nyomáshullámokkal vezéreljük. Továbbá lehetővé kell tenni, hogy a beszedendő összegeket készülékenkint külön-25 bözőképen állapítsuk meg. Hasonlóképen a fogyasztó lakásában a gázfőcsap lezárásának nem szabad befolyásolnia a pénz behajlását. Ezt úgy érjük el, hogy az időzített pénzbeszedőműről vezérelt szelepet 30 a főcsap elé szereljük be. Ha most a nyomáshullámmal vezérlő készülékel e szelep és a főcsap közé építjük be, akkor lehetősége nyílik annak a biztonsági intézkedésnek is, hogy mihelyt a nyomás •35 a nyomáshullámmal vezérlő készülékben egy meghatározott érték alá sülyedt, ami e készülék tömíletlensége esetén állhatna elő, egy rugó a főszelepct elzárja. Ha elektromos eszközökkel kívánunk 40 vezérelni és az elektromos áramellátás az. amelyet a zárószervvel meg akarunk szakítani, akkor a gáznál ismertetett nyomáshullámoknak megfelelően itt feszültségváltozásokat szuperponálunk, vagy pe-45 dig egyenáramra váltakozóáramú lökésekel. illetve váltakozóáramra egyenáramú lökéseket szuperponálunk. Az elektrotechnika rendelkezik oly eszközökkel, amelyekkel e különböző áramfajtákat a felhasz-50 nálás helyén ismét szétválaszthatjuk. Történhetik pl. a pénzbeszedő készülék továbbkapcsolása egyenáramú elektromágnessel. A vezetékben rendes körülmények között folyó váltakozóáramot a mágnestől .55 egy ez elé kapcsolt önindukcióval tarthatjuk vissza, amelyen azonban az egyenáramú lökés zavartalanul áthalad. Másrészt a váltakozóáramra készüli szerkezeteket kondenzátorokkal védhetjük meg az egyenáramtól. 60 Az eddig ismertetett készülékek oly pénzbeszedést végeztek, amelynél a pénzbeszedés pillanatát az idő szabta meg (időtől függő pénzbeszedés). A következőkben fogyasztástól függő pénzbeszedési (BII) 65 ismertetünk, melynél a zárószervet szintén mechanizmus, vagyis nem a pénzbeszedő személy keze viszi záróhelyzetébe. Ilyen mechanikai működtetésre pl. olyanféle mérőmű alkalmas, amilyent a gáz- 70 mérőknél használnak. Ez esetben azonban a merőműnek távolról sem kell olyan pontosnak lennie, mint amilyen pontosságot különben a gázmérőktől megkívánunk, mert itt csak az a feladata, hogy 75 közelítőleg meghatározott gázmennyiség áthaladása után a szelepet magától elzárja, és így a fogyasztót alapdíjának vagy más meghatározott összegnek (számlaöszszegnek vagy részletnek) befizetésére kény- 80 szerítse. Emellett mellékes, hogy cz az időpont kevéssel előbb vagy utóbb áll-e be, mert hiszen az egész elrendezésről feltételeztük, hogy a végleges elszámolás valamely szokásos gázmérő szerint történik 85 és hogy az itt szóban forgó pénzbeszedő készüléket a gázmérőtől függetlenül színién alkalmazzuk. Ebben az értelemben megtelel tehát az is. ha csupán a mérőinű magában, számlálómű nélkül teljesíti a 00 feladatát és ha olyan egyszerű szerkezetű mérőművet alkalmazunk, amely pontos mérésekhez nem volna kielégítő és hitelesíthető gázmérőkhöz nem is volna engedélyezhető. 95 A fődolog csupán az. hogy ha a készülék számlaösszegek behajtására való. az elszámolás napján oly összeget találjunk a pénztartóban, amely a számlaösszegnek nagyjából megfelel. A különbséget 100 minden alkalommal a következő elszámolásba vehetjük bele. Ha a pénzösszeg nagyobb volt, akkor a különbség előrc-fizelésnek számít, ha pedig kisebb volt, akkor a különbséget a következő elszámo- 105 lás összegéhez adjuk. A 19. ábra ezt a készüléket előlnézcLben, a 20. ábra pedig oldalnézetben, példaképen tünteti fel. A fentebb már ismertetett és az 1—3. 110 ábrákon feltűntetett szerkezetet a maga egészében egyszerűség kedvéért (48)-cal jelöl Lük. A (49) bedobóhasítékba dobott pénzdarabokat az (50) fogantyú segélyével átforgatjuk, mire azok az (51) pénz- 115 tarlóba jutnak és ezzel az (52) szelepet nyitják. Most a gáz útja az (53) beömlő-