111631. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú gépberendezés

— 164 — ícs) kefék hasonló módon állanak össze­köttetésben a (39, 45, 51) ós (33) hornyok­ban lévő vezetőkkel. Ezek a hornyok, ama hornyokhoz képest, melyek az első fázis 5 -tekercseléseit tartalmazzák, valamennyien térbelileg 45°-kal, tehát (90) villamos fok­kal, vannak eltolva. Hasonlók a viszo nyok a többi fázisoknál is, ezekre tehát felesleges kitérnünk. 10 Amint ez a 2. ábrából kitűnik, ilyen el­rendezés esetén bizonyos helyeken nem kevesebb, mint hat a rmatu rateke re-sö«sze­köttetés fut egymással párhuzamosan, a gép ugyanazon oldalán, pl. a (47) és 15 (4S)-as hornyok között. Egy ilyen foga­natos! tási alak szem előtt tartásával szer­kesztett gépet a 3. és 4. ábrákon látha­tunk. Amint ez a 3. ábrából kitűnik, az ilyen tekercselési módnál a különböző ar-20 maturatekercsek küJönböző hosszúsá­gúak, ezenkívül egymáshoz képest helyze­tük aszimmetrikus. Az itt leírt tekercse­lési módnál tehát nem kerülhető el, hogy a különböző fázistekercselések öninduk-25 eiója és ellenállása különböző legyen, ami általában nem kívánatos. Célszerűbb en­nélfogva a gépeket az elektrogéptanban ismeretes szabályok szerinti dob-, vagy egyenáramú tekercseléssel készíteni s így 30 az, összes armaturatekercsek teljesen egyen­értékűek lesznek. A rajzokon mégis két szimmetrikus félre osztott tekercselést tüntettünk fel, mert így a rajzok sokkal áttekinthetőbbek. 35 Amint a 4. ábrából kitűnik, a (Q-n— Q-ji) tekercselések az (Ii, I2) stb. pólustör­zsek köré tekercselt közönséges g erjeszt ő­tekercsefl'ésekként vannak kialakítva. A (Q11—Q14) kompenzálótekercselések ezzel 40 szemben az alábbiakban részletesen is­mertetett hornyos tekercseléssel készül­nek; ez esetben például minden fél pólus­sarura öt vezetőcsoport esik. E vezetőcso­portokból három és pedig a (70, 71) és (72) íö számú vezetőcsoportok, magában a pólus­saruban helyezkednek el, míg a (73) és (74)-es vezetőcsoportok a tulajdonképeni pólussarun kívül, a főpólus és a (Hi) se­gédpólus közötti térközben vannak. A te-50 kercselés mágneses tengelye a (Hi) segéd­pólus közepével esik egybe. Az ábrázolt példában a segédpólus mindkét tekercselése hornyos kivitelű és mindkét tekercselés szorosan a (Hi) se-55 gédpólus pólussarujának éle mellett he­lyezkedik el. Az (Sn) tekercseléshez a (76) és (78) vezetőcsoportok, az (S21) tekercse­léshez a (79) és (80) vezetőcsoportok tar­toznak. E tekercselések mágneses ten­gelye szintén a (H1) segédpólus közepébe1 60 esik. A tekercselések elvi elrendezését síkba, fejtve, világosabban az 5. és 6. ábra szem­lélteti. Ez ábrákban feltüntetett foganato­sítási alak az előző ábrákban rajzoltaktól 65 annyiban különbözik, hogy az állórész hornyos tekercselése hornyonként két ar­maturavezetőcsopor^tal, illetőleg vezető­vel van ellátva. Ez elrendezés folytán dobtekercselés alkalmazható, ami lehetővé 70 teszi a különböző fázistekercseléseknek szimmetrikus elrendezését. Az 5. ábrában ezenkívül egy az előző foganatosítási ala­koknál nem említett (So) beállítótekercsie­lés is alkalmazást nyert, mely a (Hi) se- 75 gédpólus törzsén van elhelyezve. Míg iaz 1. és 2. ábráknál feltételeztük, hogy a kcimamitátorkeféknek a koimmu­látcrcsztiásra vonatkoztatott szélessége úgy van megválasztva, hogy egyidejűleg §0 mindig két kommutátor, azaz két fázis­tekercselés legyen rövidresárva,, az 5. ábránál az egyszerűség kedvéért feltéte­lezzük, hogy minden időpontban csak egy fázistekercselés van rövidrezárva. §5 Általában úgynevezett egyenesvonalú kotmmutáeió elérése kívánatos, ami azt jelenti, hogy az a görbe, amely a rovidre­zárt tekercsben folyó áramerősség ér­tékét az idő függvényében mutatja, egy, 90 a komaiMitáeió előtti áraim amplitúdóját a kom-mutáció utáni ellenkező irányú áraim amplitúdójával összekötő majdnem egyenes vonal. Ez a cél a komimiutáló­íluxusnak az 5. ábrában (A)-val jelölt 95 derékszögű görbealakja révén tényleg el­érhető. Ha, ;ugyanis minden (adott) pil­lanatban mindig (csak) egy tekercs áll kommutáliás alatt, úgy a koimmiutálandó „áraimtérfogatnak" — ami alatt az 100 áramerősség és az armiaturakerület eigy centiméterére eső kommutálódó vezetőik számának adott pillanatban vett szorzata értendő — időegység alatti változása egyeinesvcinalú. konumiutáció esetén a 105 komlmutálópölus közepe alatt mindig ál­landó;, miért is az ohmikus ellenállásnak a komimutálódó áramkörre gyakorolt be­folyását figyelmen kívül hagyva, a szük­séges komsmitálóifeszültség áll'andó ima- 110 rad. Mint az 5. ábrából láthatjuk, a korai­mutáilóiluxus szélső pontjai jó megkö­zelítéssel a (76, 78) vezetők közepei alatt vannak. A kompenzáló tekercselést en­nélfogva úgy kell méretezni, hogy a lég- 115 résinduikció a komtmutálópólusnak) '(76, 78) tekercselésein kiviül eső résaei alatt

Next

/
Thumbnails
Contents