111631. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú gépberendezés

— 164 — ícs) kefék hasonló módon állanak összeköttetésben a (39, 45, 51) ós (33) hornyokban lévő vezetőkkel. Ezek a hornyok, ama hornyokhoz képest, melyek az első fázis 5 -tekercseléseit tartalmazzák, valamennyien térbelileg 45°-kal, tehát (90) villamos fokkal, vannak eltolva. Hasonlók a viszo nyok a többi fázisoknál is, ezekre tehát felesleges kitérnünk. 10 Amint ez a 2. ábrából kitűnik, ilyen elrendezés esetén bizonyos helyeken nem kevesebb, mint hat a rmatu rateke re-sö«szeköttetés fut egymással párhuzamosan, a gép ugyanazon oldalán, pl. a (47) és 15 (4S)-as hornyok között. Egy ilyen foganatos! tási alak szem előtt tartásával szerkesztett gépet a 3. és 4. ábrákon láthatunk. Amint ez a 3. ábrából kitűnik, az ilyen tekercselési módnál a különböző ar-20 maturatekercsek küJönböző hosszúságúak, ezenkívül egymáshoz képest helyzetük aszimmetrikus. Az itt leírt tekercselési módnál tehát nem kerülhető el, hogy a különböző fázistekercselések öninduk-25 eiója és ellenállása különböző legyen, ami általában nem kívánatos. Célszerűbb ennélfogva a gépeket az elektrogéptanban ismeretes szabályok szerinti dob-, vagy egyenáramú tekercseléssel készíteni s így 30 az, összes armaturatekercsek teljesen egyenértékűek lesznek. A rajzokon mégis két szimmetrikus félre osztott tekercselést tüntettünk fel, mert így a rajzok sokkal áttekinthetőbbek. 35 Amint a 4. ábrából kitűnik, a (Q-n— Q-ji) tekercselések az (Ii, I2) stb. pólustörzsek köré tekercselt közönséges g erjeszt őtekercsefl'ésekként vannak kialakítva. A (Q11—Q14) kompenzálótekercselések ezzel 40 szemben az alábbiakban részletesen ismertetett hornyos tekercseléssel készülnek; ez esetben például minden fél pólussarura öt vezetőcsoport esik. E vezetőcsoportokból három és pedig a (70, 71) és (72) íö számú vezetőcsoportok, magában a pólussaruban helyezkednek el, míg a (73) és (74)-es vezetőcsoportok a tulajdonképeni pólussarun kívül, a főpólus és a (Hi) segédpólus közötti térközben vannak. A te-50 kercselés mágneses tengelye a (Hi) segédpólus közepével esik egybe. Az ábrázolt példában a segédpólus mindkét tekercselése hornyos kivitelű és mindkét tekercselés szorosan a (Hi) se-55 gédpólus pólussarujának éle mellett helyezkedik el. Az (Sn) tekercseléshez a (76) és (78) vezetőcsoportok, az (S21) tekercseléshez a (79) és (80) vezetőcsoportok tartoznak. E tekercselések mágneses tengelye szintén a (H1) segédpólus közepébe1

60 esik. A tekercselések elvi elrendezését síkba, fejtve, világosabban az 5. és 6. ábra szemlélteti. Ez ábrákban feltüntetett foganatosítási alak az előző ábrákban rajzoltaktól 65 annyiban különbözik, hogy az állórész hornyos tekercselése hornyonként két armaturavezetőcsopor^tal, illetőleg vezetővel van ellátva. Ez elrendezés folytán dobtekercselés alkalmazható, ami lehetővé 70 teszi a különböző fázistekercseléseknek szimmetrikus elrendezését. Az 5. ábrában ezenkívül egy az előző foganatosítási alakoknál nem említett (So) beállítótekercsielés is alkalmazást nyert, mely a (Hi) se- 75 gédpólus törzsén van elhelyezve. Míg iaz 1. és 2. ábráknál feltételeztük, hogy a kcimamitátorkeféknek a koimmulátcrcsztiásra vonatkoztatott szélessége úgy van megválasztva, hogy egyidejűleg §0 mindig két kommutátor, azaz két fázistekercselés legyen rövidresárva,, az 5. ábránál az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy minden időpontban csak egy fázistekercselés van rövidrezárva. §5 Általában úgynevezett egyenesvonalú kotmmutáeió elérése kívánatos, ami azt jelenti, hogy az a görbe, amely a rovidrezárt tekercsben folyó áramerősség értékét az idő függvényében mutatja, egy, 90 a komaiMitáeió előtti áraim amplitúdóját a kom-mutáció utáni ellenkező irányú áraim amplitúdójával összekötő majdnem egyenes vonal. Ez a cél a komimiutálóíluxusnak az 5. ábrában (A)-val jelölt 95 derékszögű görbealakja révén tényleg elérhető. Ha, ;ugyanis minden (adott) pillanatban mindig (csak) egy tekercs áll kommutáliás alatt, úgy a koimmiutálandó „áraimtérfogatnak" — ami alatt az 100 áramerősség és az armiaturakerület eigy centiméterére eső kommutálódó vezetőik számának adott pillanatban vett szorzata értendő — időegység alatti változása egyeinesvcinalú. konumiutáció esetén a 105 komlmutálópölus közepe alatt mindig állandó;, miért is az ohmikus ellenállásnak a komimutálódó áramkörre gyakorolt befolyását figyelmen kívül hagyva, a szükséges komsmitálóifeszültség áll'andó ima- 110 rad. Mint az 5. ábrából láthatjuk, a koraimutáilóiluxus szélső pontjai jó megközelítéssel a (76, 78) vezetők közepei alatt vannak. A kompenzáló tekercselést ennélfogva úgy kell méretezni, hogy a lég- 115 résinduikció a komtmutálópólusnak) '(76, 78) tekercselésein kiviül eső résaei alatt