111631. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú gépberendezés

— 164 — .séges kefék nagy száma folytán, mely köfeszám fázisonként legalább négy-négy súrlódási veszteségekkel kell számolni. A találmány szerint azonban e nehézsé­gi gek kiküszöbölhetők, és pedig a 16—20. ábrákban vázlatosan bemutatott foganato­sítási alakok révén, melyek kétpólusú gépre vonatkoznak. Ha az 1. ábrában vá­zolt foganatosítási alaknál feltételezzük, 10 hogy a (Pi—Po) fázisok mindegyike két félre, pl. a és b-re van felosztva, melyek közül mindegyik a sajátmagának meg­felelő, vagy átkapcsolás után ellentétes fázisú feszültséget vezet, akkor — amint 15 ez pl. közönséges egyenáramú gépek eseté­ben van — lehetséges lesz a különböző fe­szültségvektoroknak megfelelő összeraká­sával zárt feszültséggörbevonulatot nyerni. A 16. ábrában (G?) az 1. ábra (Gi) gépének 20 megfelelő generátort, illetve motort jelöl, (P21—P23) hat szekundertekercselést ama transzformátorokon, melyek pl. a 13. ábra (T21—T24) transzformátorainak felelnek meg. Egyszerűség kedvéért a 16. ábrában 25 a szekundertekercselésekhez tartozó áram­köröket elhagytuk. A megfelelő primer­tekercselések két tekercseléscsoportból (Pn a —Pisa) és (Pll t , — P10 b )-ből állanak, uuelyek együtt tizenkétfázisú rendszert al-30 kodnak, ahol a tekercselések páronként, pl. (Pli a ) és (P1 X b) egymással ellentétes fázis­ban vannak, ennélfogva például egy és ugyanazon a transzformátormagon ren­dezhetők el. A primertekereselések a (G7) :85 Kzinkrongép tizenkét (P7t a —P^a) és (P7t l ,— — P?^") fázisterekcseléséhez vannak kap­csolva. Ilyen tekercselések nyilván úgy nyerhetők, hogy pl. a 11. ábra szerint megadott fajtájú közönséges hatfázisú 40 gép minden fázistekercselését két félre osztjuk, amelyek külön kivezetésekkel van­nak ellátva és melyekben az. indukált fe­szültségek egymás körött azonos, illető­leg átkapcsolás után éppen ellemi+éiteis fá­.45 zisban feiküsznek. Minden primeráa-am­kör ('zenkívül, tizenkét egvmástól elszi­getelt (Vi a —V6 a ) és (Vl b — V6 „) szegmens­sel elliáitott, (Ks) segédkoimmutátor két egymásra következő szegmenséhez van .50 hozzákapcsolva. Ez a kommutátor a fent ismerteteitt tekercseléseikkel együtt cél­szerűen nyugalmi helvzetben van elren­delve. A szegmensek két (Bi) és (B2) ke­fével működnek össze, melyeknek a szeg-55 inennekhez kénest nyílván forosnioík kell. A ke-fék a csúszógyűrííkön és állókeféken át a (G7) szinkfongép fő-, illetőleg se­gédpólusaim alkalmazott (Q71) és (S71) te­kercselésekkel vannak összekötve. Lásd például a 13. ábrában a (Gs) generátor- 60 nak egyenárammal táplált (Q*0 és (San) tekercseléseit.. Hogy a (Ks) kommutátort a transzformátorok gerjesztőkomponen­seitől tehermentesítsük, (Gs) szűrogene rátört is alkalmazunk, mely tizenkét 65 (Psia—Pa 6 a) és (P81 h —P86 b ) munkateker­cseléssel ellátottnak van feltüntetve. Mű­ködés tekint et ében ez, a szűrőgenerátor a 13. ábra (G«) generátorának felel meg. A nevezett szűrőgenerátort, pl. a 12. ábra 70 szerimt gerjesztőgenerátorraíl is leheit he­lyettesíteni. A (Bi) és (B2 ) kefék az ábrában olyan széleseknek vannak feltüntetve, hogy két szegmensnél valamivel kevesebbet fednek. 75 Egyszerűség kedvéért a 16. ábrán bemuta­tott kommutátor kétpólusú gépnek meg­felelően van elrendezve, a szegmensek és kefék számának szaporításával azonban ismeretes módon bármely tetszőleges 80 pólusszá-mnak megfelelőleg is elrendez­hető. A kommutátor célszerűen ugyanazzal a rövidzárási periódussal valósítható meg, mint a transzformátorok szekunder áram­köreibe kapcsolt főkonimutátorok. 85 Hogy az áram,pályákat könnyebben szemléltethessük, a következőkben a 17. ábra egyszerűsített kapcsolási rajzára utalunk. Emellett, hogy a különböző áram­pályákat egyszerűbben megkülönböztet- 90 b.essük, itt a (P2 i—PofO szekundertekercse­léseket is két, (a) és (b) részletfázisra osz­tottuk, úgyhogy tizenkét (P2i a —| J ?«a) és (P21 b — P2 eb) szekunderfázis keletkezett. A (Psia —P8 sa) és (P8l b — Pgob) f ázistekeír- 95 cselések, továbbá a 16. ábra szerinti kö­zös kivezetések helyett külön kivezeté­sekkel vanak ellátva. így az elrendezés működési módja könnyebben érthetővé válik. 100 Mint a 17. ábrából következik, a kap­csolás úgynevezett gyűrűs tekercselésnek tekinthető, ahol a -különböző armatúra tekercsek egymásután következő kommu­táitorszegmensekhez vannak kapcsolva. 105 Itt; azonban meg kell jegyeznünk, hogy ennél a foganatosítási alaknál minden úgynevezett armatnratekercs, egyrészt egy pl. (P7 ia^ genefrátortekercselésit és másrészt egy (Pli a ) transzformátorteker- no cselest foglal magában. E sajátságos vi­szonyok dacára az elrendezés oly módon hat, mely a közönséges, gyűrűsítekercse­lésti egyenáramú generátorok viszonyai­val anológ. A terhelő áramnak az ábrá- 115 ban feltüntetett pillanatban az (la—6a) indexekkel jelölt részl'ázisokbain egy bi­zonyos iránya van és ugyanilyen iránya

Next

/
Thumbnails
Contents