111562. lajstromszámú szabadalom • Egymembrános gázmérő
Megjelent 1935. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111562. szám. — VLL/f. osztály. Egymémbrános gázmérő. Elster Johannes gyáros Berlin. A bejelentés napja 1934. évi április hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi október hó 5-ike. A találmány egymembráinos gázmérő, hengeres tokkal. A tok ilyen alakja főleg nagy teljesítményeknél és nagy üzemi nyomásnál jön tekintetbe. A találmány 5 szerint a gázmérő tokja egymással oldhatóan összekötött két félhengeriből áll. A mérőmembrán a henger tengelyének irányában fekszik, még pedig közvetlenül a két félhenger közé befogva, úgy hogy 10 mindegyik félhenger a membránnal egyegy mérőteret alkot. A membránt célszerűen ngyanazok a felerősítő szervek tartják, melyek a félhengereket egymással összekötik; a membrán tehát — minthogy 15 finom bőrből vagy más engedékeny anyagból álll — a félhengerek közé szorított széleivel egyúttal magát a gázmérő kétrészű tokját tömíti, valamint a mérő tereket a hozzájuk tartozó vezérlési terektől 20 gázzáróan elkülöníti. A mellékelt rajz a találmány szerinti gázmérő egyik foganatosítási alakját példaképen tünteti fel. Az 3. ábra a találmány szerinti gázmérő 25 hosszmetszete, a vezérlő részek elhagyásával. A 2. ábria a hozzátartozó felülnézet a felső fedél levétele után. A 3. ábra a merőmembrán egy részét mu-30 tatja. A gázmérőnek a találmány szerint két egyenlő nagy (al, a2) félhengere (2. ábra), bejárati (b) fedele (1. ábra) és kijárati (d) fedele van, mely utóbbiakat a félhengerek 35 gyűrűalakú (m, o) karimáihoz erősítjük; a fedeleken egy-egy (e), illetve (f) csatlakoztató esőnk van. A félhengereket kétoldalt a tengellyel párhuzamos (gl, g2) karimák kötik össze egymással (2. ábra). 40 A félhengereknek továbbá fent és lent a tengelyre merőleges egy-egy (hl, h2) fenekük van (1. ábra), melyeket a (k) szelepek (2. ábra) üléseiként képezünk (ki és amelyeknek egyszersmind az egymással szemben fekvő (ml, m2) megerősítő bari- 45 máik vannalk. A (gl, ml) karimák, valamint másrészről a (g2, m2) karimák között a (p) mérőmembrán van, mely a félhengerek fial ától és a harántfenekektől képzett teret két 50 mérőkamrára osztja. A harántfenekeik és a (b, d) fedelek (1. ábra) közötti, a vezérlő részeiket magukba foglaló terek osztatlanok. Előnyös azonbain, ha a membránnak a négy sarkán szárnyszerű nyúlványai 55 vannak, melyek a vezérlési tereket oldalt eltömítik; ezek helyett azonban külön tömítést is alkalmazhatunk. A membránt ugyanazok a felerősítő szervek (csavarok) tartják, melyek a félhengereket is egy- 60 mással összekötik, ahol is a membrán a (gl, ml) és (g2, m2) karimák (2. ábra) közötti peremrészeivel egyúttal az egymembrános gázmérő mérő és vezérlési tereinek külső és belső tömítéséit is végzi. A 65 (b, d) fedelek (1. ábra) felhelyezéséhez természetesen külön tömítésre van szükség. A felső vezérlési térben van a (k) szelepeket (2. ábra) vezérlő (r) billenő feszítőmű, melyet az (ml, m2) karimákhoz 70 erősítünk. A feszítőművet a membránról mozgatott függélyes (s) tengely hajtja; a feszítőmű a kíapcsolómozgásaiti a vízszintes (t) tengely közvetítésével utóbbinak a (k) szelepekre ható (p) billenő emeltyű- 75 jére továbbítja. A billenő feszítőmű teitszésszerinti tipusú lehet és ezért, nem lévén a találmány része, nem igényel közelebbi ismertetést. A kiivezető oldal szelepeit (nem ábrázolt) rudak vaigy más eféle 80