111559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zenei hangoknak villamos úton való előállítására
_ 4 — egyszerű, a hangváltoztatásnak ezi a módja előnyben részesül. A találmány értelmében ezek szerint a jmanuale változtatható ellenállásból jáill, meilyet úgy 5 képezünk ki, hogy drótnak, szalagnak vagy hasonló elemnek rúd, eső, vagy; hasonló alakú ellenállástestnek meghatározott pontjaira való lenyomásával meghatározott ellenállásértéket kapcsolunk 10 he, mely lefl.lenáilálsértékeknek rm|eghaitár rozott hangmagasságok felelnek meg. Az a fizikai törvény, amely az ellenállásérté-' kek és hangmagasságok közötti összefüggést állapítja meg, hasonló ahhoz, amely 15 húros hangszereknél a hang magassága és a húr hossza közötti viszonyt szabályozza. Ha tehát a fentemlített ellenállást úgy képezzük ki, hogy iaz ellenállás^ értékek arányosak a húr hosszával, akkor 20 a hanglétra eloszlása hasonló a húros hangszerekéhez, vagyis a fogások a magasabb hang irányában rövidebbek. Villamos működésű zenei hangszereknél tehát a játékmenzura éppen úgy állítható be, 25 mint bárniisilv húros hangszernél. Nevezetesen alkalmazhatunk itöbb, pl. (4) ellenállásit, amelyek (4) rezgésgeirjasztővel dolgoznak együitt. Ezeket az ellenállásokat egymás mellett rendezzük el ós ezzel 30 a megszökött húros, vagy más hasonló zened hangszerekhez hasonlóan működ-' tietheitő hangsizert kapunk. Tökéletesebb játékmód lehetséges, ha az ellenállásít a hossz függvényében, úgy 35 osztjuk el, hogy minden zenei hangköznek egyenlő köztávolságok felelnek meg, pl. úgy mint a zongoránál, azonban egyes kromatikus hangra való megszorítás nélkül, tehát úgy, hogy a 40 hangmagasságok egymást egyenletes méretekben követik. Az ellenállásnak ezt az elosztását elérhetjük pl. úgy, hogy az ellenállást változó keresztmetszetű drótból készítjük, Ar agy pedig, ha spirálist 45 alkalmazunk, ennek változó menetmagasságot adunk, ami pl. úgy valósítható meg, hogy a húrt megfelelően alakított hordozóra csévéljük, aminőt pl. a 4. ábra mutat. Ugyanezt az eredményt érhetjük 50 el akkor is, hogyha magát az ellenállástestet megfelelő alakban képezzük ki. A 4. ábrában (21)-gyel jelöltük az, ellenállástestet, amely ellenállás drótot hordoz. Az ily módon betekercselt hordozó 55 fölött (22) vezetéket feszítettünk ki, amelyet lenyomás útján a (21) drót különböző pontjaival hozhatunk érintkezésbe. Különféle magasságú hangok képzése végett többelektródás elektroncsövet is használhatunk. A cső ellenállását a ve- 60 zérelektróda feszültségének változtatásával szabályozhatjuk. Evégből alkalmazhatunk billentyűzettel működtetett ellenállást, amelyet mint potenciométert kapcsolunk. Az ellenállást az előbbi fejezet- 65 ben leírt módokon képezhetjük ki. Ily esetekben a manuálén az átmenetet a logaritmikus hangmagasság eloszlásról a lineáris hangmagasságra való eloszlásra úgy érhetjük el, hogy a csőkarakterisz- 70 tika oly hajlású részén dolgozunk, ahol a csőellenállás a potenciométer függvényében inverz lefolyású. Ily körzeteket a legtöbb elosztócső karakterisztikájában találhatunk. A hang magasságát megáll a- 75 pító ellenállást azonban minden esetben úgy kell kiképeznünk, hogy nyugalmi állapotban hang ne gerjedjen. Drótellenállás esetén a feladat megoldása egyszerű, mert ha nem nyomjuk le a kontaktus- 80 drótot (4. ábra, 22), akkor az áramkör meg van szakítva. Erősítőcső alkalmazásakor nehézség támad, mert nyitott rácskör esetén a cső ellenállása, nem végtelen. Ezt a nehézséget áthidalhatjuk azzal, hogy 85 a rácsnak nagy ellenálláson át aránylag nagy negatív előfeszültséget adunk és a kapcsolást úgy képezzük ki, hogy a kontaktusdrót lenyomásakor az áramkör az előfeszültséget és a nagy ellenállást áthi- yo dal ja. Más kapcsolások is alkalmazhatók, melyek hatása ugyanaz. Ellenállással és kapacitással összekötött elektroncsövekben lefolyó rezgési jelenségek vizsgálata azt mutatja, hogy a rezgések periodicitása 95 nem érvényes a bekapcsolást közvetlenül követő időszakra. Ez az eljárás különösen hangszóróknál a bekapcsoláskor kellemetlen zörejt okoz, A találmány értelmében ez a hátrányos jelenség úgy szün- 100 tethető meg, hogy az elektroncsövet közepes erősségű átmenő árammal dolgoztatjuk és a hangot csak a kontaktusdrót le nyomásával váltjuk ki. Evégből pl. a (2) kondenzátor egyik sarkát (2. ábra) a (4) 105 ellenállás kontaktusdrótjához csatlakoztatjuk, mimellett a (3) ellenállás értéke nyugalmi állapotban véges. Evégből alkalmazhatunk párhuzamosan kapcsolt nagy ellenállást. Ekkor az elektroncső 110 nyugalmi állapotban rezgésmentes. Eljárhatunk azonban akként is, hogy az elektroncsövet nyugalmi állapotában rezegtetjük és e célból mint ellenállást, pl. nyugalmi állapotban nyitott rácsú erő- 115 sítőcsövet alkalmazunk. A hangszóróra való behatást úgy szüntethetjük meg, hogy a kapcsolás mentén, pl. az egyik
