111559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zenei hangoknak villamos úton való előállítására

— 2 — A rajz 1. ábrája oly rezgés időbeli lefolyását mutatja, mely rezgés egy alaprezgésből és egy csillapított rezgésből tevődik össze. A csillapított rezgést min-5 dig az alaprezgés és maximumai, illetőleg minimumainak helyén váltjuk ki. Az 1. ábra első sora csak az alaprezgést, második sora csak a csillapított rezgést, harmadik sora az eredő rezgést mutatja. Ha 10 ezeket a görbealakokat oszcillográffal vett zenei hangok görbéivel hasonlítjuk össze, úgy jó hasonlóságot kapunk. Az alaprezgésnek az 1. ábrában feltüntetett alakja közelítően megfelel kb. egy he-15 gedűhúr rezgéseinek. A hegedűből kiinduló zenei hangok esetén ehhez a rezgéshez még a harmonikusok járulnak, nevezetesen a rezonáló hegedűtest csillapított rezgései, amelyek az alaprezgés maximu-20 mainak, illetőleg minimumainak a helyén lökésszerűen gerjednek. A hegedűhúr oscillogramja látható pl. Geiger und Seheel „Handbuch der Physik" című könyvének VIII. kötet, 190. oldalán, ahol 25 a fent leírt folyamat pontosan felismerhető. Ott a második és negyedik sor csak a húr rezgését, a két legutolsó sor pedig az eredő rezgést mutatja. Különösen az utolsó sorból tűnik ki világosan, hogy 30 a hangformánsok a maximumok, illetőleg a minimumok helyein keletkeznek. A hangformáns dekremense hegedűnél úgy látszik aránylag kicsiny, úgy hogy egy perioduson belül nem csillapodik teljes 35 mértékben, hanem azt a következő periódus kezdete oltja ki, ami a hangformánsok elméletével jó összhangban van. Az idézett hely második sorában (Vokal E) világosan látható, hogy minden csúcsnál 40 csillapított rezgések indulnak el, melyek ebben az esetben ugyanazon perióduson belül elég erősen elcsillapodnak. Ugyanezeket a viszonyokat mutatja a 4. ábra. A hangformánsok elméletének azzal a 45 feltevésével, hogy még az alapperiodus folyamán — csillapodás vagy „kialvás" következtében — a csillapított rezgés megszűnik, a hangrezgés a Helmholtzféle elméletnek megfelelően szigorúan 50 periodikus, úgy hogy a két elmélet egymással jó összhangba hozható1

. Erre vonatkozólag utalunk a felhívott könyv 471. oldalára. A fentemlített elméletet a találmány 55 értelmében zenei hangok ós az emberi hanghoz hasonló hangok villamos utón való létesítésére olyképen alkalmazzuk, hogy rezigésgerjesztőt használunk, mely oly rezonanciaalakzattal dolgozik, melynek önrezgési számai nagyobbak, mint a 60 rezgésgerjesztő önrezgésszámai és megfelelő eszközök alkalmazásával gondoskodunk arról, hogy a rezonanciatestek önrezgéseit lökések gerjesszék. E célból választhatunk csúcsos lefolyású rezgésgör- 65 bét, vagy eljárhatunk akként is, hogy a rezonanciatesteket a rezgésgerjesztővel oly elem útján csatoljuk, mely ily csúcsos lefolyású görbét eredményez. A rajz 2. és 3. ábrái ehhez készült villamos kapcsolási 70 elrendezéseket mutatnak. A 2. ábrában (1) gáztöltésű kisütőcső (ködfénycső), mely a (2) kondenzátorral és a (3) ellenállással együtt villamos rezgéseket létesít, melyek görbéi a ködfénycső gyújtásakor és kisü- 75 lésekor tudvalevően csúcsokat adnak. A rezgések fenntartásához szükséges energiát a (4) áramforrás adja. Ezeket a rezgéseket az (5) transzformátor a (6) erősítőcső rácsára viszi át, mely cső anódköré- 80 ben a (7) önindukció és a (8) kapacitásból álló rezonanciaalakzat van. Hogy a csillapítást és ezzel a kialvás időtartamát tetszés szerint beállíthassuk a (9) ellenállást mint járulékos csillapítást, a visszacsato- 85 lást pedig a (10) kondenzátorral mint, csillapításredukciót képeztük ki. A csatolás foka, az amplitúdó és részben a csillapítás is további, ohmikus vagy komplex. (11) és (12) ellenállásokkal szabá- 90 ly ózható, mely ellen állásokat a rácskörben és az anódkörben helyezhetjük el. A kombinált rezgés a (18) hangszórót működteti, melynek helyén természetesen erősítő is alkalmazható. Az erősítő (14) anódáram- 95 forrása a (4) áramforrással identikus lehet. A 2. ábrában a kapcsolási berendezésnek csak lényeges alapelemeit tüntettük fel. A gyakorlatban a kivitel temiészetesen számos variációban lehetséges. 100 tgy pl. mint rezgésgerjesztőt más készüléket is alkalmazhatunk, amely ne?u egyenletes lefolyású görbét ad. Megfelel pl. erre a célra a 462,980. számú német (szabadalmi leírásban ismertetett diszpo- 105 zició. Elektromechanikus rezgésgerjesztéseket is jól alkalmazhatunk, mert ezek rendszerint nem egyenletes lefolyású görbéket adnak, mint pl. az ismert húrmegszakító. Kísérletekből kitűnt, hogy az ú. 110 íi. ha?!gformánseffektus akkor is jelentkezik, ha a görbe csúcsai, vagy egyéb, az állandóságot megszakító helyei nincsenek, feltűnően kialakítva, nevezetesen akkor, ha a rezonanciaálakzatnak gyenge csilla- 115 pítása van. Így pl. közönséges csőadó rezgéseit is használhatjuk, ha azokat egyenirányító?!, vagy valamely más tor-