111523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diaminokinolinok előállítására

- 3 — oldatot nátriumkloriddal keverjük, az új bázisnak így leválasztott sósavas sóját leszivatjuk és híg sósavval és aeetonnal mossuk. A sósavas só vízfürdőn való szá-5 rításnál vízveszteség közbem folyósodik és később szürke, rideg masszává dermed meg. A termelési hányad 5,5 g. Vízben jól oldódik. Az ammóniákkal az oldatból kicsapott színtelen bázis alkoholból átkris-10 tályosítható és 215—220°-on olvad. 9. Ni + Nt-Di-(2-metil-é-aminokinolü-6)-N s

-$-dietila,minoetil-melamin. A 4. példa szerinti klórvegyületből 15 g-ot 60 cm3

alkohollal és 17 g Ö- diet.il-15 aminoetilaminnal 3 óra hosszat 125°-ra hevítünk. A cső tartalmát azután az alkohol túlnyomó mennyiségétől megszabadítjuk: és a megmaradó kocsonyás masszát forró vízben kevés ecetsav hozzáadásával 20 oldjuk, amikor is tiszta oldatot kapunk. Az oldathoz kavarás közben koncentrált nátronlúgot adunk, a leválasztott szintelein bázist leszívatjuk és vízzel mossuk. A 15.5 g-nyi mennyiségben kapott bázist 25 metanolban, melyben köninyen oldódik, felvesszük, az oldatot a 7. példa szerinti oxivegyületnek benne lévő kis mennyiségétől szűréssel megszabadítjuk és ezután alkoholos sósavval savanyítjuk. Átmeneti 30 oldódási után az új bázis sósavas sója rendkívül finom por alakijában válik ki, melyet éter hozzáad után leszívatunk. A só színtelen és különösen hideg vízben könnyen oldódik. Nátriumkarbonát hozzá-35 adására az oldat líakmuiszra lúgos kémhatással reagál, anélkül, hogy csapadék képződnék. A bázis vizes-alkoholos oldata fenolftaleinmel szemben élesen lúgos reakcióju. A bázis etanolban is könnyen oldó-40 dili. 200° táján habzás közben lassan bomlik. A bomlás már 170°-on kezdődik. 10. Ni-/2-metil-4-aniinokinolil-6ldiaminocianur klorid. 17.5 g 4.6—diamino—2—metilkinoliint 45 200 cm3

etanolban oldunk és kavarás közben 16.5 g aminocianurdikloridot adunk hozzá. Vízfürdőn való két órai hevítés után a képződött szinte!en, kristályos csapadékot leszívatjuk és etanollal mossuk. 50 A csapadék a fenti bázis hidrokloridja és 31.5 g-nyi mennyiségben képződik. A só vízben könnyen oldódik. A bázis, mely etainolból áitkristályosítható, 300°-ig való hevítésnél észlelhető módon nem változik 55 meg. Alkoholos ammóniákkal 120°-ra való hevítéssel belőle a 2. példában leírt 2-metil-4-aminokinolil-6-melamin keletkezik. 4,6-diaminokinolinnal alkoholos oldatban 120°-ra való hevítésnél az 5. példában leírt vegyületet nagyon jó termelési 60 hányaddal kapjuk. 11. Di-/2-metil-4-aminokinolil-6-aminoaianursavetilesztei\ A 4. példában leírt, IKF-on vákuumban szárított dihidrokloridból 11,5 g-ot 1,4 g 65 nátriumnak 70 cm3

abszolút alkoholban való oldatába visszük be.Visszafolyatásra állított hűtőn történő három órai főzés után a színtelen pépet jeges vízbe öntjük, a fenti összetételű színtelen bázist leszi- 70 vatjuk és vízzel mossuk. A termelési hányad mintegy 9 g. A bázis alkoholban könnyen oldódik és hosszabb állásnál alkoholban nehezen oldható alakban válik ki. 200° táján zsugorodni kezd és 235°-on 75 habzó masszává alakul át, mely további hevítésnél szép vörösre színeződik. A hidroklorid vízben elég könnyen oldható. 12. NI. + N2-Di- 2-metil-í-amino-7-metoxikinolil-61-melamin. 80 A törzsszabadalom szerinti eljárással 1-amino-ő-metoxi-4-acetilaminobenzolból a Conrad—Limpach-féle szintézissel a 4-oxiacetilaminometoxikinaldint állítjuk elő, mely nyilván két izomer keveréke, azon- 85 ban klórozás után a 4-klór-6-acetilamino-7-metoxikinaldinnak (218°-on forró metanolbójl való átkristályosítás utáni) előállítását engedi meg, melyből a törzsszabalom 2. példája szerint a 4,5-diamino-7- 90 metoxi-2-metiilkinolint kapjuk. Ez utóbbi acetonból és kevés alkoholból átkristályosítva 245°-on olvad, gyengén savanyú, híg oldatban kékesen fluoreszkál és diazovegyületekkel kapcsolódik, (amiből arra kö- 95 vetkeztethetünk, hogy a metoxicsoport nem az 5 , hanem a 7-helyzetben van). E bázis 8,7 g-jának 100 cm3

alkoholban való oldatához kavarás közben 3,7 g cianurkloridnak 10 cm3

acetonban való olda- 100 tát adjuk. Egy órai főzésnél színtelen, sűrű csapadék képződik, melyet beszáradásig való elgőzölögtetéssel 12 g-nyi menynyiségben kapunk. Vízben zölden fluoreszkálva tisztán oldódik és főképen Ni, N2

- 105 Di-/2-metil-4-amino - 7-me,

toxikinolil-6/iaminocianurklorid-dihidrokloridból van. További tisztítás nélkül 60 cm3

alkoholos ammóniákkal 2 óra hosszat 115°-ra hevítjük, mire száradásig begőzölögtetjük. A hq maradékot, mely az új vegyület sósavas sója, forró vízben oldjuk, az oldatot tisztára szűrjük, forrón sósavassá tesszük és