111517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bauxitok feltárására

Meg-jelent 1935. évi február h ó 125 -éu . MAGYAR KIRÁLYI m SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111517. SZÁM. — Xll/b. (XH/d.) OSZTÁLY. Eljárás bauxitok feltárására. Wagner Emáuuel Manó oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi junius hó 26-ika. Vias, sziliciuim és titándús bauxitok vagy más alumíniumot tartalmazó anyag fel­tárása ia most használt óljává,sokkal nehéz. A bauxit lúgos feltárásakor mind a szili-5 cium, mind a titán lúgot fogyaszt, részben oldódik és szennyezi az előállított alumí­nium hidroxidot. Ezért alumíniumoxid előállítására csak oly bauxit használható fel előnyösen, melynek sziliciuim, vas és 10 titán tartalma bizonyos határon alul ma­rad. Ily követelményeiknek megfelelő bauxit-előfordulás azonban aránylag ke­vés van. E találmány a gyengébb minőségű bau-15 xit vagy más alumíniumot tartalmazó anyag feltárását is gazdaságossá teszi és amellett a vas és titán felhasználását is 1 éhe tővé teszi. A találmány szerint a bauxitot oly kén vegyületekkel hozzuk ösz-20 sze, melyek ,rövid idő alatt légköri nyomá­son és alacsony hőmérsékleten a. bauxit­ban levő aluminium vegyületet vízben öldh'ató aluimináttá alakítják, a bauxit, vas és titán vegyületeit ellenben vízben 25 nem öldiható szulfiddá alakítják át. Az előállított aluminátot szűréssel választjuk el a bauxit többi vegyületeitől, az ailumi­• nátnak aluminium-h idroxiddá Való átala­kításária és a kénvegyületnek vissz'aszier-30 zíésiére kéndioxid vagy kénhidrogén hasz­nálható, mely a vasiszulfid pörköléséből és kéndús szőnek lepárlásából állítható elő. A bauxitban levő vasnak szulfiddá, il­letve az alumínium oxidnak vízben old-35 ható aluimináttá vialó átalakítására leg­előnyösebben az alkali-szulfidok, de a föld­alkali szulfidok egy része is használható. Eszerint a bauxitban levő aluminiumoxid mennyiségiének és a képzendő alumináí­-40 nak megfelelően a körülbelül borsó-nagy­ságú vagy ennél kisebb részekre tört bauxitot hasonlóan felaprított, de lehető­leg kristályvizet tartalmazó alkali-szul­fiddal keverjük össze, a keveréket pl. vas­edénytben felmelegítjük, miközben hőfoka 45 a kezelt bauxit mennyisége szerint hosz­szaibib vagy rövidebb idő alatt k:b. 180 fokra emelkedik. A bauxitból előállított aluminiumvegyület tisztaságát és a ké­miai folyamlat gyorsaságát fokozni lehet, 50 ha az alkaii-szulfid kristályvíz tartalmát korlátozzuk, pl. a normálisan 9 molekula kristályvizet tartalmazó nátrium-szulfid kristályvizét a bauxittal való melegítés előtt a felére vagy még ennél kevesebbre 55 is csökkentjük. A keveréket beszártadása után vízzel melegítjük, amíg a durva ré­szek a víziben feloldódnak vagy eloszla­nak. A kapott vizes oldatot megszűrjük, amikor az aluminát a szűrőn áthaliad, az gQ oldhatatlan vas-, szilicium- és titánvegyü­letek a szűrőn visszamaradnak. Az alumi­nát oldatból az aluminium hidroxidot pl. kénhidrogén segítségéivel csaphatjuk le. Lehet e cél'na azonban széndioxidot is 55 használni, miikor a kapott karbonát vagy szóda külön értékesíthető. Ekkor az alu­minium feltárásához mindig friss alkaii­szulfid használandó fel. Az így kapott aluminát a bauxitban foglalt aluminium- 70 oxidnak k'b. 93%-át tartalmlazza, a termék összesen 1%-nál kevesebb vasat, szilíciu­mot és titánt tartalmaz, mint szennyeziéist. A feltárási idő rövidsége és az aránylag alacsony hőfok folytán a bauxitban lövő 75 szilicium, vas és titán nem tud az alkáli­fémmel egyesülni és csak igen kis meny­nyiségbe kerül mint sztennyeződlés az alu­minátibia. A kapott aluminiumvegyület fémalumínium előállítására vagy egyéb 80

Next

/
Thumbnails
Contents