111504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémeknek közvetlen alakítására

— 3 — lyós fémnek hozzávezetését a széleken bő­vebbre méretezhetjük, mint a középen, vagy pedig a széleken a keresztmetszetet 1 nagyobbra is választhatjuk. Továbbá oly 5 fémeknél vagy ötvözeteknél, amelyeknek átalakulási pontjaik vannak, vagyis ame­lyek különböző hőmérsékleteknél külön -I lnöző szerkezetűek, a megmerevedési fo­kot úgy szabályozhatjuk, hogy a henge-10 rrk közötti nyílás legszűkebb helyén be­lépő fém felületének hőmérséklete rész­ben vagy egészen valamely átalakulási hőmérséklet alatt, pl. az edzési hőmér­séklet alatt legyen. Ez esetben a hűtést 15 esak addig visszük, hogy az edzés a ke­letkezett szalagnak csak a két felületén következzék be, a középen ellenben vi­szonylag lágy középsőréteg maradjon, mimellett a megmerevedési fokot is úgy 20 szabályozhatjuk, hogy a forró középső ré­tegben tartalmazott meleg elegendő le­gyen ahhoz, hogy az árunak a hengerek közötti nyílásból való kivételezése után a hidegebb felületi rétegeket megeresz-25 tési hőmérsékletre hevítse. Ha oly árut akarunk előállítani, amelynek kemény­ségi foka a sajíolásnak kitett két oldalán különböző, a két hengert különböző in­tenzitással hűthetjük. I 80 A megmerevedési fok megállapításánál a hengerek forgássebességét és hajtóere­jét, a hengerek közötti nyílás fölött meg­duzzasztott anyag hőmérsékletét, az anyag és a hengerek közötti érintkezés 35 nagyságát és időtartamát és a henger-Mületek hőmérsékletét úgy választjuk meg egymáshoz képest, hogy a megmere­vedés foka (a hengerfelületeken, a hen­gerek közötti nyílás fölött, keletkező kér-40 gek vastagsága és kiterjedése) csökken­jen, ha a terhelés, vagyis a hengerek hajtóereje növekedik és a megmerevedés foka megnövekedjék, ha a terhelés csök­ken. 45 így pl. a terhelés 0,3 m szalagszéles-Régnél, percenkénti 0,3 in előretol ási se­besség mellett, 1 lóerőt tehet ki. A folyós anyagot továbbá oly hőmér­séklettel vezetjük hozzá, hogy a gázbubo-5!) rékok eltávozhatnak és célszerű az is. hogy a hengerek közötti nyílás fölött , megduzzasztott fürdőt közömbös atmo­szférával védjük oxigéntartalmú gázak­kal való érintkezéstől. .55 Végül az eljárást különböző anyagok rétegeiből előállított szalagoknak, vagy bádogoknak kettőzésére is felhasználhat­juk. A kettőzendő szalagot ez esetben az . gyik, vagy mindkét hengeren vezetjük nl a két henger közötti nyílásba és a fo- 60 lyós anyagot, mint kérget sajtoljuk föl a hengerek közötti nyílásban, még pedig vagy az egyik oldalon, vagy mindkét ol­dalon, vagy pedig a középen. Ha esak az egyik oldalon akarunk kettőzni, úgy 65 a szalagot csak az egyik hengeren ve­zetjük cl. Ha két szalag között magot akarunk kettőzni, akkor mindegyik hen­geren egy-egy szalagot vezetünk. Ha egy szalagot mindkét oldalán akarunk iket- 70 tűzni, a kettőzendő szalagot a hengerek közötti nyíláson vezetjük keresztül. A mellékelt rajzokon a találmány sze­rinti eljárás kivitelére alkalmas berende­zéseknek különböző foganatosítás! alakjai 75 vannak feltüntetve. Az I. és 2. ábra két hengeren keresztül vett keresztmetszeten vázlatosan mutatja az egy testté egyesített kérgek előállítá-Kát és pedig az ábrán tölcsér nélkül, a 80 2. ábrán pedig tölcsérrel, a 13. ábra a találmány foganatosítására alkalmas hengermű oldalnézete, a 4. áibra a 3. ábra 4—4 vonala szerint vett metszet, az 85 !>. ábra a 4. ábra 5—5 vonala szerint vett metszet, a 6. ábra a 3. ábra 6—6 vonala szerint vett nagyobb léptékű metszet és pedig a 2. ábra szerinti vázlatnak megfelelő ki- 90 vitelben, a 7. ábra a 6. ábra 7—7 vonala mentén vett metszet, a 8. ábra a 6. ábra 8—8 vonala mentén veit metszet, a 95 9. ábra az egyik henger axiális beállí­tására való és az egyik hengernek a hen­gerek közötti nyílás fölötti fürdőt oldal­iról elhatároló karimáit lefedő berende­zést, a 100 10. ábra a henger hűtőrendszerét, a II. ábra pedig" a hengermű vezérlését mutatja, a 12. ábra a hengerhajtás különleges ki­képzésének részletrajza, a 105 13. ábra a hengereknek különleges ke­resztmetszeti alakját tünteti fel szög­vasak hengerlésének esetére, a 14. ábra a hengerek másik kiviteli alak­ját mutatja IT-vasak hengerlésére, a 110 15. ábra ugyanezt kettős T-vasak hen­gerlésére, a 16. ábra a hűtőrendszernek további ki­viteli alakja, amelynél a hengerek külön­böző helyeken különbözőképpen hűthe- 115 tők, a \

Next

/
Thumbnails
Contents