111477. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves oxidációs termékek készítésére
tailimia túlnyomórészit megmaradjon, t.ehát a találmány szempontjából „aktiv" legyen. Az enzimes anyagpk extrahálása. 5 A találmány szerinti eljárás céljaira alkalmas enzimeiket tartalmazó kivonatokat következőképen készíthetünk: Teljes enzimitartalmú („enzim-aktiv") teiljeis szójababot fölös (2—3-szoir annyi) hideg, cél-10 szerűen 0°-os víziben. 6—16 órán át áztatunk s azután finoimira. őrölünk. Kninek a nedves őrleménynek 2000 s. r.-,ét 6500 s. r. vízbein osztjuk el s rövid .ideig tartó állás utián, a híg pépből a folyadékot kiprésel -15 jük. A kipréselt tejes folyadékhoz 20 s. r. kalteiumklorid oldatát keverjük, a keileitkezet't csapadékot több órán át ülepítjük s a tiszta folyadékréteget deikantáljrak vagy leszűrjük. .20 A fenti extir'aihátó műve'lietben a víz mennyiségét változtathatjuk, ha csak ügyelünk arra, hogy a .kialciumkloridd'al leválasztott szójakazein egész mennyiségét elkülönítsük és hogy a kazeinmein-25 tesített vonadiék konzisztenciája a további feldolgozást és felhasználást me. zavarja. (Y'lszerű természetesen, ha az extrabiban az oxidáló enzimeik töménysége lehetőleg nagy. 30 Mint már ,említettük, lehetne a szójaííejet derítés nélkül i;s felhasználni, mely esetben a klórkailieiuin adagolása elmaradhat. A derítetlien szójaitaj felhasználása azonban hátrányokkal jár, mert ha 35 ilyen tejjel foganatosítjuk az oxidálandó szerves anyag oxidálását, ennek befejeztével a tejiben lévő finoman eloszlott anyagrészeket csak körülményesen leíhiet az oxidált szerves anyagtól elkülöníteni. 40 Az oxidáló enzimek forrásául a fehér baib és a sárga borsó némely teikmteitbein a szójababnál .előnyösebbnek bizonyultak, amennyiben nem tartalmaznak olyan hátiriányos sa.játságú proteineket és .gyian-45 tákait, miint a szójabab, úgy, hogy a babból vagy borsóiból készült kivonatot neon kell kazeinra ontesíteni, ami az eljárást egyszerűsíti és töményebb extraktok készítését teszi lehetővé. 50 Fehér b|aib kivonatot: pl. a. következőképen készíthetünk: 500 s. r. fehér babot kb. 16 órám át 2000 s. r. hideg vízben áztatunk, azután a víziből kiemelve őrölünk s a pépes őrleményt visszakeverjük az 55 áztató vízibe. Ezulfcán az extraktot a szilárd részektől dekán,tálassal, vagy cenitriíngá-1 ássál vagy szűréssel elkülönítjük. A találmány szerinti el járással zsírsavakat s ezek esztereit, pl. állati vagy növényi oll'ajoikat vagy zsírokat, pl. kó- 60 kusadióolajat, pamutmiagolajat, kukoricaolajat, imákolajat, vajat, faggyút, hidrogénezett zsírokat vagy olajokat vagy ez olajokból származó zsírsavakat vagy ezek észtereit könnyen oxidálhatjuk. 65 A jelen leírás keretén, belül az „olaj", „zsír" és „viasz" szavak egymással felcserél he tők. A 'leírásban a „szellőzés" a reakció©légynek levegővel, oxigénnel vagy ózonnal 70 vagy ezeknek más közömbös gázokkal képezett keverékével való ériníkeiztetését jelenti. Oxigénforrásul vegyületeket, pl. bidrogéhperoxidot is alkalmazhatunk. Az oxigént esetleg kataláz. hatásával jsaaba- 75 díthatjuk fel, mely kataláz sok enzimes anyagban előfordul. A reakcióelegyet nemcsak mechanikusan, haniem magával a 'bevezetett oxigéntartalmú gázzal keverhetjük. 80 A szellőzésit nyitott vagy zárt edény -bem, mid'es vagy a légkörinél nagyobb nyomáson végezhetjük. Nagyobb nyomások különösen előnyösek, ha aránylag na gy oxigén töménységgel dolgozunk. 85 Az enzimek jelenlétiében, -végzett oxidálást a hőmérsékneik p,l. 50°-ig való fokozása elősegíti. A következő példák az enzimek jelenlétében végzett oxidál ás gyakorlati eseteit 90 ismertetik. Enzimmel oxidált termékek készítése. 1. . példa: Mérsékelten hidrogénezett (0.0095 eredeti M-értiékű) pamutn;( agolaj 300 s. r. ét 360 s .r. víziben szusz,pendált 95 90 s. r. „enzimaktiv" sz.ójabábilis,ztitell ösz-K.ze'keverünk és 240 percig 48—60° hőimérívéken erős csapkod ássál szellőzzük. Ezután a keverék zsíros alkatrészeit centrifugálással vagy oldószereikkel végzett. 100 extra,hálással el'kü lőnitjük. A eentrifugálással elkülönített zsíros anyiag 0.1670 M-értókünek bizonyult. Ha a zsíros anyagost etiléteirrel, vagy petroléterrel extraháltuk a keverékből S az IQÖ extrahállása oldatból ,104o -i.g való hevítéssel különítettük el az olajlat, ez 0.1503 M'-értékű volt. A két M-érték közötti különbség az extrahált termék magas szárítási hőmérséikének tudható be. Láthatjuk, no hogy ez a különbség csekély, ami arra utal, hogy az enaimumel oxidált termék ir;i? g l eh e t ős ej 1 á 1 lamdó.
