111469. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű kisütőedény
tronok a félcsapódási terület szélétől az anóda,felülettel bezárt 45° szög alatt indulnak ki. Pályájukat (5) jelzi. Oly elektron, melynek meredekebb (6) pályája 5 vagy laposabb (7) pályája van, kevósibbé messzire jut. Az anódafelület tehát a (6) elektródatávolságnak legalább is kétszeresére kell, bogy kiterjedjen, hogy elektronok kilépését teljesen elhárítsia. 10 Hia a katóda szenibenfekvő felülete kisebb terjedelmű, amint azt a (3) ábra mutatja, a mező részben már nem. homogén és így az, eiektroinpályák kevésbé görbülnek. Oily elektron, mely homogén 15 mezőben, pl. a (8) pályát írná le, most tehát tovább jut és a (9) pályát követi. Az anódániaik ez esetben tovább kell terjednie és nyilvánvaló, hogy a minimális tér szükséglet előfeltétele, hogy az anóda 20 mellső felületének és a katódaalakziat mellső felületének átmérője egyenlő legyen. Oldalt kilépő hatékony sugárnyalábú röntgencsöveknél, melyeknél a sík anóda 25 mellső felületével a gyújtóberendezés sík mellső felülete párhuzamosan szembenfekszik,, az elekródák új alakítása azt eredményezi, hogy az anóda és a gyűjtő berendezés közötti résen csak keskeny 30 ny alább léphet ki. A találmány szerint a gyüjtőberendezás amia részét, melyet e félcsapódási felületből a röntgencsövek sugárkúpjánál szokásos szög (20° vagy ennél kevesebb) 35 alatt kilépő röntgensugarak még elérnek, e sugarakat jól átbocsátóain készítjük. E jellemzőnek megfelelő röntgencsövet a 4. ábra keresztmetszetben, mutat. Itt (11) az anóda, (12) a katóidia izzódrótjia és (13) a 40 .fémből való' gyújtóberendezés, mely krómvasból lehet. Az, utóbbinak ferde, sík (14) mellső felülete van, mely az anóda (15) homlokfelületével párhuzamosan szemben fekszik és melynek a katódasu•45 garakat átbocsátó (16) kilépési nyílása van. Az egymással szomszédos (14. 15) felületek egyenlő nagyságújak és az égési folttal, tehát a (16) kilépési nyílástól oldalt terjednek oly távolságon át, mely az 50 ábrázolt keresztmetszet síkjában, kölcsönős távolságuknak több mint kétszerese. Az anódán létesítendő röntgensugarak a esövet a fémes (17) falrészben levő (18) ablakon hagyhatják el. Hogy az a'blák 55 határolta teljes sugárkúpot hasznosíthassuk, a (18) edény egy részét, amint azt a gyűjt őberendezésnek az 5. ábrán látható távlati képe .világosabban mutatja, kivágjuk és vékony fémhártyából, pl. krómvaisbóJ vagy alumiiifnirnbótl1 készült 60 (21) toldaitttal helyettesítjük, melyen a röntgensugarak könnyen áthatolhatnak. A (13) edény főrésze és a (21) rósz egy darabból is lehet s ekkor, pil. kalapálás vagy csiszolás útján, a falvastagság a 65 megfelelő helyen gyengíthető. A röntgensugarak csekély elnyeletésének ezen esetben jelmtősége nincs, még pedig annál kevésbbé, mert ia, cső, a mint a rajz mutatja, előnyösen a legnagyobb feszült- 70 ségekhez, tehát rendkívüli módon átihatolóképes sugarak előállítására való. Az új berendezés bizonyos körülmények között lehetővé fogjla tenni, hogy a fai (17) ekvipotenciálr észét elhagyjuk. 75 A 6. ábrán, látható egyenirányítócső extrém vákuumos vagy esetleg nem ionizált gáztöltésű (22) iiiveg edényből áll, amelyben a (23) anódia és la (24) izzó drótos katóda és a (25) gyüjtőberendezés 80 van. Mivel az, elektronpályákat a gyüjitőberiendiezés irányítja, primerelektronolc az üiVegíálba nem, üitközhetniek. Hogy szekundeirelektronoknak a falba való ütközéséit is elkerüljük, az anódia mellső 85 felületét és ennek megfelelően a Uatódáméi lső felületét a (26), illetve (27) lemez niagyobbítjb meg annyira, hogy az egymással szemben fekvő felületek a primerellektronok ütközési területének sízé- 90 létől számítva sugárarányban kölcsönös távolságúiknak töíblbi mint kétszeresére terjednek. Mivel' a kisülési pályáit körülvevő fáiban ekvipotenciálrész nincs, ily egyenirányítók esetén a pozitív anódia 95 mellett elíektródáig között rendes üzemben uralkodó aránylag, kis feszültségek ellenéire is vaai la l'eírt beriemdezésmek jelentősége A (26) és (27) lemezek csúcskisülések 10G elkerülése céljából karimázottiak; célszerűen ikrómivasból, tehát oly anyagból1 készülnek, melynek emittáló képessége aránylag kicsiny. A (23) lanóda (28) pálcika útján viani a (29) krómvaisliemezké- 105 hez erősítve, melyhez, a (22) fial üvegje lógzáróan van forrasztva. E lemezlke mácsik oldalához áramvezető van forrasztva. A katódaoldalüin a csőfal a (25) edény széléhez betüjrennilés útján van forrasztva, 110 A ,(25) edény femekén a (24) izzódrót két (30) ánamhozzávezető huzaljának egyike hozzáforr ászt ott üvegpálcika segítségével légziáróan és- szigetelten vian átv©-
