111464. lajstromszámú szabadalom • Rácsvezérlésű izzókatódás és gáztöltéses kisütőedény

Meg-jelent 1935. évi január lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111464. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Rácsvezérléső izzókatódás és gáztöltéses kisütőedény. Allgemeine Elektrizitats-Gesellschaft cégr Berlin (Németország-). A bejelentés napja 1933. évi október hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi október hó 4-ike. A találmány izzókatódás és fényív-, illetve fónyívszerű kisülésű kisütőedény, különösen rácsvezérlésű kisütőedény. A találmány első sorban olyan kisütőedény, 5 melynél a gáz- vagy gőztöltés a katóda negatív tártöltésének semlegesítésére valló és egyébként az izzókatóda (előnyösen nagyfelületű oxidkatóda) úgy van méretezve, hogy a maximális terhelési áramot 10 is tiszta elektronemissziós áram alakjá ban szolgáltathatja (lásd a 666.678. számú francia szabadalmi leírást). A találmány különösen olyan kisütőedény, amilyent egyenirányítóknál, válta-15 kozó áramú átalakítóknál, átirányítóknál, billenő rezgések előállítására és relécélokra használunk. A találmány főcélja az, hogy a gáztöltés, megfelelő megválasztásával a gyujtófolyamatot, a fényívszerű 20 kisütőáram megindulását befolyásoljuk, különösen a vezérlő rács töltésének függvényében, mely rács tudvalevőleg arra való, hogy a fényívszerű kisütőáram (anódaáram) előre megállapított ilőpont-25 ban induljon meg, amivel pl. váltakozó feszültségnek anódfeszültség gyanánt való alkalmazásánál a kapott egyenáram, azaz a kisütőáram középértéke szabályozható. A találmány alapgondolata a követ-30 kező: A fényívszerű kisütőáram megindulása, vagyis a kisütőedény, illetve az illető kisütőpálya gyújtása többanódás kisütőedényeknél úgy történik, hogy első sor-35 bája a vezérlőrács az anódaáramot elrekeszti, azaz a katódán készenlétben tartott elektronok nem haladhatnak az anód a felé és azt nem érhetik el. Ha azután a vezérlőrács töltése kevésbé negativ, illetve pozitivabb, az átfogás mértéke szerint az 4a anódához elektronok juthatnak. A gyorsabb elektronok eleinte különösen az anód a közelében pozitív ionokat képeznek, melyek azután a katóda felé haladnak, ott a tértöltést semlegesítik és na- 45 gyobb elektronáramokat szabadítanak fel, melyek pozitív ionokat fokozott mértékben állítanak elő és így tovább. Végül, amikor a tértöltés megszüntetése bizonyos mértékig előrehaladt, a gyorsan 50 növekvő (teljes) fónyívszerű kisütőáram létesül, mely a kisülésnek a találmány értelmében előnyben részesített alakjánál az izzókatóda maximális emissziós áramával (telítési áramával) egyenlő. 55 A kisütőáram megindulását ("gyújtási idő") tekintve tehát három időszakot különböztethetünk meg: 1. Az az időszak, melyben az anódaáram és a tiszta elektronáram gyakorla go tilag zérus, a „rekesztési időszak". 2. Az az időszak, melyben a katódától kiinduló elektronok különösen közvetlenül az anódánál poziviv ionokat képeznek és ezek a katóda felé áramlanak, az „elő- 65 áramlási időszak". 3. Az az időszak, melyben a katódán a negativ tértöltésnek bizonyos mértékig előrehaladt semlegesítése folytán az elektronáram megerősödik, az ionképző- 70 déls fokozódik és ezzel az előáranulás gyorsan a fényívszerű kisütőáramba megy át, az „áttörési időszak". A találmány célja elsősorban a gyújtási időszakot az előáramlási időszak és 75 azzal kapcsolatban az áttörési időszak