111398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztő gyártására
— 2 — ltok finomsága folytán csak J /«> annyi levegőt kell bevezetni, mint a közönséges szellőző eljárásnál. Amíg tehát eddig a finom légbuboréko-5 kat úgy létesítették, hogy a légbebocsátó nyílásokat rendkívül szűkítették, addig a találmány teljesen új csapáson haladva a levegőt nagy buborékokban hozza a folyadékkal érintkezésbe, de ezeket a 10 nagy buborékokat kavaróval, pl, centrifugáikavaróval rendkívül apró buborékokká veri szét. Ennek az eljárásnak a finoman elosztott levegőt bevezető korábbi eljárással 15 szemben lényeges előnyei a következők: 1. A szerkezeti részek sokkal könnyebben tisztíthatók és sterilizálhatok, mint a kerámiai anyagú porózus részek; 2. a levegőt sokkal kisebb kompresszió-20 nyomással lehet befiijtatni; 3. A levegő- és erő-szükséglet a jelenleg használatos szellőző eljárásokéhoz, képest kisebb; 4. a szellőző- és keverőberendezés be-25 szerzési és fenntartási költsége kisebb az eddiginél; 5. a keverés mérve és ,a bevezetett levegő mennyisége egymástól független. Egy bizonyos mérvű szellőzés céljából 30 a jelenleg használatos légbevezetőcsöveken át igen sok levegőt kellett bevezetni, ami viszont igen heves folyadékkeverést idézett elő. A találmány szerinti eljárással azonos mérvű szellőzést sokkal mér-35 sékeltebb keveréssel érhetünk el; ennek folytán 6. kevesebb olajra van szükség a habzás mérséklésére, 7. fokozottabb alkoholhozadékot érünk 40 el; egyébként azonos élesztőgyártási módszerrel az a'koholhozadék a feldolgozott melasz súlyára számítva csőrendszeres szellőzés esetén 0—1.5%, a találmány szerinti eljárásnál 11—12% 45 volt. 8. Azonos élesztőhozadék mellett jobbminőségű élesztőt kaptunk. Az eljárást pl. a csatolt rajz 1. és 2. ábráján vázlatosan feltüntetett berende-50 zésben a következőképen foganatosíthatjuk: Az 1. ábra metszetben tünteti fel az (A) erjesztőtartályt, melynek axisában a centrifugális keverőmű (B) tengelye, ol-55 dalt pedig a (C) légbevezetőcső foglal helyet. A 2. ábra a keverőmű részletét metszetben mutatja. A (B) tengelyre ékelt (D) rotornak számos ferde (F) furata van, melyek a rotor forgásakor a folya- 60 dékot elrepítik s ennek megfelelően a helytálló (E) stator (G) furatain át beszívják. A (C) csövön át bevezetett levegőit. a (G) csatornákba beszívott 'folyadék magával ragadja s a rotor a buboré- 65 kokat apró buborékokra hasogatja fel; ezen kis buborékok nagysága a rotor méreteitől és forgásszámától, továbbá a, furatok számától függ. A gyakorlatban 25 m3 -es tartályban 70 rotort percenként 200 fordulattal járatjuk s ily módon néhány tized milliméternél nem nagyobb átmérőjű buborékokat létesítünk. A rajzból kitűnik, hogy a kompresszormunka az eddiginél lényegesen ki- 75 sebb, mert a (C) csőből a levegő aránylag bő nyíláson lép ki. A feltüntetett berendezés csupán példa, a rotort és a statort másként is lehet elrendezni s más, hasonló hatású keverő- 80 művet is lehetne használni. Ezt az eljárást a lég-élesztő-gyártás összes ismert módjainál, vagyis mind az indítós, mind a hozzáfolyatós és a folytonos eljárásoknál az üzemi körülmények 85 változtatása nélkül alkalmazhatjuk. Ennek megfelelően a hőmérsék, az, erjedési idő, a táplálás sebessége, a cefre összetétele és töménysége a szokásos lehet, csak az eddig használatos levegőmennyi- 90 séget csökkentjük 5—10%-ra. Ámbár a keverőműben az élesztő erős mechanikus igénybevételnek van alávetve, a tapasztalat szerint ez a körülmény az élesztő minőségét nem rontja. 95 Ha a meglevő erjesztőtartály alakja esetleg olyan, hogy a centrifugális keverő nem lenne elégséges az egész cefremenynyiség jó keverésére, járulékos keverésről is gondoskodhatunk, melyet tetszés 100 szerinti ismert módon foganatosíthatunk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás folytonos vagy szakaszos üzemben légélesztőnek az eddig ismert módszerek bármelyike szerint való 105 gyártására, melyet az jellemez, hogy a bevezetett levegőt csak a cefrébe való belépése után osztjuk el finom buborékokká. 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítási 110
