111339. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő

dikba és negyedikbe, majd pedig vissza ide-oda vezetjük, a kívánt átkeverődést az örvényképződés minimális mérve mel­lett érjük el, ennélfogva tehát a szük-5 séges huzatot is minimumra redukáljuk. Ily módon átkígyózódó gázszalagokat kapunk, melyek az első bordát jobbolda lukkal, a következő bordát pedig balol­dalukkal érintik, ami tulajdonképpen azt 10 jelenti, hogy a gázszalag mindegyik bor­dánál fordul. így tehát minden borda­rész. körül kényszerűen kígyószerű gáz­mozgást idézünk elő. Egyszerűsítés céljából az IC. ábra sze-15 rint a (b) élet és az ezen esetben ugyan­csak kiugró (d) szegélyt szimmetriásan alakíthatjuk, úgy, hogy a gázáramlásnak az alaplemezhez képest való iránya szere­pet nem játszik. 20 Az 1D. ábra szerint az egymással szomszédos bordák (b) éleit, illetve szegé­lyeit egymáshoz képest eltoltan is elren­dezhetjük, amikoris a gázokat az egyik Csatornából a másikba csakis a (c)-jnél 25 beálló sebességnövekedés folytán adódó vákuumképződés révén szívatjuk át. A (b) éleket, illetve a hasítékokat úgy is beállíthatjuk, hogy a gázok fokozatosan a harmadik csotornába vándorolnak át, 30 majd pedig ismét visszavezettetnek. Minél kisebb az egy és ugyanazon borda hasi tékái közötti távolság, annál erélyesebb a keverő hatás, egyúttal azon­ban az energiafogyasztás is növekedlik. 35 Az 1E. ábra szerint a borda oly sűrűn van megszakítva, hogy sokszögű oszlo­pok sora adódik, e tekintetben azonban az előállítás szempontjai határt szabnak. A találmány egyik lényeges jellemzője 40 a bordában levő ferde haránthasíték és az ehhez tartozó, mellső (b) terelőfelület. Ha azonban a bordákat egymásután fekvő négyszögletes vagy kerek rudacs­kákra osztjuk, a már említett, nem kí-45 vánatos örvényképződés adódik, továbbá a már ugyancsak említett, gázok által kedvezőtlenül érintett, holt hűtőfelületek is létesülnek. A. találmány szerinti bordákból össze-50 épített hűtőfelület a gyártásnál a formá­záshoz használt homoktól, később pedig üzemközben a koromtól drótkefe segélyé­vel tisztítható és a tisztítás átfujtatás útján is könnyen végezhető, amikoris a 5- gőzsugár a teljes bordafelületet körül­öblíti. A találmány szerinti átáramlási hasí­tókok különösen kedvező hatásúak borda­lemezes léghevítőknél, melyek foganato­sítási példáját az 1., 2. és 3. ábrák mu- 60 tatják. Ez a léghevítő több, azonos kivi­telű 1, 2, 3, 4 lemezből van összeépítve, mely lemezek bordái egymást kereszte­zik, miinellett a gáz által érintett hűtő­felület és az ezen az oldalon levő (a) 65 bordák magassága legfeljebb kétszer ak­kora, mint a fűtőfelület és a (h) bordák magassága a levegő által érintett olda­lon. A lemezek oly alakításúak, hogy összeépítésükkor egymást keresztező gáz- 70 és légcsatornák adódnak és a gáz és a levegő számára való belépési és kilépési keresztmetszetek trombita- vagy diffuzor­alakúak. A lemezek négy (e) sarokagya v.4. és 5. ábra) több elem összeépítésénél 75 a gáz- és légterek közötti tömítési szegé iveket alkotja. Mindegyik (e) sarokagy­ban három-három beöntött (i) hasíték van, amelyekbe kívülről kalapácsfejes (k) csavarokat vagy beöntött anyákat he- §q lyezünk. TIymódon a gyártásnál a b&r­dáslemezeknek nyers öntésére szorítkoz­hatunk és a megmunkálás mellőzhető. Ha pl. az (e) sarokagyakat a levegő ál­tal érintett oldalon (2. ábra) a fél magas- §5 sággal kisebbítjük és az első és az utolsó bordát az alaplemez végétől a félosztás­sal eltoljuk, úgy az ilyen azonos kivi­telű alaplemezek összecsavarolásánál a bordák egymás közeiben fekszenek. Ezzel go a bordatávolságot felére csökkentjük, a légkeresztmötszetet szintén felére csök­kentjük és így a térszükséglet ugyancsak felére csökken. Ir gyanezt a rendszabályt a gáz által érintett oldalon is alkalmaz- 95 hatjuk, ekkor azonban a szennylerakódá­sokat kikefélés révén többé nem lehet egyszerűen eltávolítani. A 7. ábra az alapleniezeket összeépítve mutatja; az alaplemezek együttesen egy- jqc egy kockát alkotnak és ezek között U-vasak fekszenek, melyekben a korom lefujtatá­sára való készülékek bevezetésére alkal­mas (p) nyílások vannak. Az U-vasak a be nem falazott léghevítőt egyúttal ki is 10 merevítik. A 2. és a 3. ábrán látható előmelegítő leggazdaságosabban kb. 1200° maximális lánghőmérsókletekkel dolgozik. Ez eset­ben azonban a lángok felcsapódása ellen j 1 az exponált sarkokat és csúcsokat védeni kell. Ehhez célszerűen (r) süvegeket hasz­nálunk (2. ábra), melyek tűzálló anyag­ból készülnek, használhatunk továbbá keskeny (s) boltozatokat (2. ábra) ugyan- n csak tűzálló anyagból, vagy beiktathatunk (t) gőzfejlesztőcsöveket (3. ábra), vagy

Next

/
Thumbnails
Contents