111337. lajstromszámú szabadalom • Papiros és eljárás előállítására

— 132 — gereit csakhamar elkeni és a bepiszkított részek megtisztítására különleges szerke­zetek szükségesek, úgy hogy éz az eljárás a költségeket fokozza és gyakori üzemszti-5 neteket tesz szükségessé. Ajánlották továbbá a papir nyersanya­gainak poralakú telítőanyagokkal való imp regnálását. Ez a módszer többé-ke­vésbé felületi és abban áll, hogy a por-10 alakú anyagot a papirgépen vagy kéreg­papirgépen alakítás alatt levő nedves papirsávra szórják vagy pedig, összetett ívek előállítása esetén, a poralakú anya­got két vagy több papirréteg közé viszik 15 be. Ugyanakkor a lerakott anyagihoz külön­féle olyan anyagokat szokás hozzáadni, melyek a poralakú anyag fizikai vagy ké­miai tulajdonságait megváltoztatják. Az 20 ilyen járulékos anyagoknak az a rendel­tetése, hogy a papirsávra szórt vagy a papirrétegek közé bevezetett, finoman el­osztott szilárd anyagok olvadáspontját, oldhatóságát, szinét stb. módosítsák. 25 Az ily módon 'használt poralakú anya­gok példáiként felemlítjük a következő­ket: Porrá zúzott enyv és egyéb ragasztó­anyagok, mint amilyenek zselatin, kazein, albumin, keményítő stb. Járulékos anya-30 gokként keményítő vagy cserző anyago­kat alkalmaztak, melyek hatásukat a por­alakú telítőanyagra fejtik ki. Hasonló módon telítették a papirsávot természetes vagy mesterséges gyantákkal is, melyeket 35 azután megfelelő anyagokkal módosítot­tak. A bitumenes telítőanyagok feldolgozá­sánál továbbá úgy is jártak el, hogy azo­kat először egyedül, vagy adalékokkal, mint 40 agyaggal, talkummal stb. együtt, előzetes hűtéssel vagy enélkül, megőrölték és a kapott port a hollenderben a papirpéphez adták, mire a papirpépet ugyanúgy dol­gozták fel, mint más töltőanyagok, pl. 45 földfestékek hozzáadása után. A szárító és fűtő hengereken való átvezetésnél a papirpéphez adott poralakú bitumenes anyag, megömlik és a papirost bizonyos fokig impregnálja. 50 Ez az eljárás nem győzi le azokat a ne­hézségeket, amelyeket az alacsony olva­dáspontú bitumenekből készült emulziók tekintetében fent felemlítettünk. A por­aiakii lágy bitumenek még alacsony hő-55 mérsékleten is igen ragadósak és a papir­gépnek mindazokat a részeit, amelyekkel érintkezésbe kerülnek, elkenik, úgy hogy ugyanazok a nehézségek adódnak, amelye­ket fent már leírtunk. Habár ezeket a nehézségeket elkerül- 60 hetjük, ha porrá zúzott kemény aszfalto­kat, melyeknek olvadáspontja 60° C felett van, használunk és ezeket adjuk a papír­péphez a hollenderben, de az ilyen anya­gok használatánál a végtermék rendsze- 65 riint kemény, törékeny és morzsolódik, úgy, hogy csak korlátolt mértékben hasz­nálható. A találmány célja impregnált papiros­nak vagy kéregpapírnak előállítása oly 70 módon, hogy e célra a legtöbb könnyen beszerezhető rostalakú vagy poralakú anyagot fe,Ihásznál!)a,ssu:k. A találmány további célja bitumenes vagy gyantás anyagokkal impregnált pa- 75 pirosnak vagy kéregpapírnak oly eljárás­sal való előállítása, mely a telítőanyag egyenletes behatolását biztosítja. A találmány szerinti eljárás továbbá le­hetővé teszi a bitumenes vagy gyantás 80 anyagokkal való impregnálást anélkül, hogy a papírgép alkatrészei eltömődné­nek. A találmány szerinti eljárással a por­alakú bitumenes vagy gyantás anyagokat 85 oly módon kebelezzük be a papírgépbe, hogy hajlékony, telített és vízálló termé­ket kapunk. Ezeken felül a papír nyersanyagát por­alakú bitumenes vagy gyantás anyagok- 90 ka.l úgy telítjük, hogy a telitő'anyaginak a kész termékben mutatkozó jellegzetessé­geit a terméktől megkívánt tulajdonságok szerint .módosíthatjuk. Az eljárás folytonosan és gazdaságosan 95 vihető keresztül. Azt találtuk, hogy ,a bitumenes Vagy gyantás anyagokkal impregnált papiros vagy kéregpapír előállítására eddig is­mertté vált eljárások nehézségeit úgy ke- 100 rül,hetjük el, ha a bitumenes vagy gyan­tás anyagokat poralakban a papirpéphez keverjük és ezt- követőleg, miközben az impregnált pépből íveiket vagy sávokat készítünk, a bitumenes vagy gyaintaszerű 105 anyagokat fluxáló olajokkal vagy oldó­szerekkel fluxáljuk. így pl. megőrölt aszfaltot, melynek ol­vadáspontja a Krámer—Sarnow-féle vizs­gálati módszer szerint körülbelül 75° C, az no őrlemény összetapadását megakadályozó anyagok, mint agyag, talkum és hasonlók hozzáadásával vagy enélkül, a hollender­ben vagy a keverők,ádban a megőrölt pa­pirpéphez adjuk, még pedig oly mennyi- 115 ségben, hogy az utólag hozzáadandó fluxáló anyagok hatásának figyelembe­vételével a kívánt telítési fokot elérjük.

Next

/
Thumbnails
Contents