111314. lajstromszámú szabadalom • Javított távolbalátó rendszer

_ 2 — impulzusok és a zavaró hullámok ezután egy erősítőpályába jutnak, amely rigy van beállítva, hogy ez adott határszinten az áramot elnyomja. 5 Részletesebben kifejtve, a találmány értelmében az adóállomáson, amelynél katódasugáresövet használunk arra, hogy egymástól elválasztott periódusok alatt a leadott tárgy egyes elemi területein lévő 10 fény- es árnyékviszonyaira jellemző képjeleket keltsen, olyan szinkronizáló impulzusokat állítunk elő, amelyek az egymástól elválasztott képjel-periódusok közé eső sugárvisszatérítési periódusok alatt 15 csak egyszer keletkeznek. Egy első erősítő pályában csak a képjeleket és az ezeket kisérő, a sugár vízszintes irányú viszszatérítése alatt keletkező zavaró hullámokat erősítjük fel. Egy második erősítő-50 pályában csak a szinkronizáló impulzusokat erősítjük fel, még pedig olyan határszintre, amely lényegesen nagyobb, mint a felerősített képjelek csúcsértéke. A felerősített képjeleket, a zavaró hullámokat 25 és a felerősített szinkronizáló impulzusokat ezután egy közös erősítő és leadópályába tápláljuk olyan körülmények között, hogy a szinkronizáló impulzusoknak ugyanolyan polaritásuk van, mint a tárgy 30 árnyékviszonyait jellemző képjeleknek. A közös erősítő- és leadópálya belépő-áramköre megszakítja azon összes, ilyen polaritású feszültségek átáramlását, amelyeknek amplitúdója az ilyen polaritású kép-35 jelek amplitúdóinak csúcsértékénél valamivel nagyobb. Másszóval, a zavaró hullámok a felerősített szinkronizáló impulzusok tetején jelennek meg és ez impulzusoknak a zavaró hullámokkal eltorzított 40 csúcsai a közös felerősítő és leadópályába jutva, úgyszólván eltűnnek. E folyamat végbemenetele után a szinkronizáló impulzusoknak lényegileg négyszögletes csúcsuk van és azok mármost torzítás nélkül 45 felerősíthetők és leadhatók; ha a torzítás fellépne, akkor az a kép reprodukálását a vevőállomáson zavarná. A találmány javított rendszer, berendezés és üzemi eljárás. 50 A rajz a találmány egy foganatosítási példáját mutatja,. A rajzon az 1. ábra 'a találmányt magában foglaló távolbalátó adóberendezés leegyszerűsített vázlata és az, 55 la., lb., lc. és ld. ábrák diagrammok, amelyek az 1. ábra szerinti rendszer működési elvét mutatják. Az 1. ábrán (10) a képjelek keltésére való katódasugárcsöve t jelzi. E csőben fényérzékeny (12) mozaik-ernyő,struktura 60 van; e struktura pl. nagyszámú igen apró, fényérzékeny ezüstgolyócskából van felépítve, amelyeket fémes alaplemez tart és amelyek az utóbbitól és egymástól szigetieltek. A (14) elektronkilövelő berende- 65 zés a (16) elektronsugarat kelti és azt az eriiyőstrukturára irányítja. E csőnek belső felületén, a (17) ez,üstbevonat alakjában kiképezett földelt anódája van. .A (16) sugár az ernyőstruktura négy- 70 szögletes területét másodpercenként huszonnégyszer letapogatja. A képek közötti, aránylag rövid periódusok alatt a sugár a kezdeti kiindulási ponthoz a következő kép letapogatásának bevezetése 75 céljából visszatér. Tegyük fel pl. azt, liog'y másodpercenként 24 kép van, amelyeknek vízszintes irányban 180 letapogatási vonaluk van. E feltételeik kielégítéséire a sugarat vizszin- S0 tes irányban a (.18) tekercsek térítik ki, amelyeken 4320 periódusú, fűrészfogazás alakú árain megy át. Az e célra való áramhullámokiat a (20) generátor szolgáltatja. Függélyes irányban ia sugarat a 85 (22) tekercsek térítik ki, amelyeken 24 periódusú, fűrészfogazás alakú áram megy át. Az e célra való áramhullámokiat a (24) generátor szolgáltatja. A (14) elektronkilövelő berendeizésiniek 90 (26) vezérlőrácsa van, amelynek segítségével a sugár intenzitása az alábbiakban leírt módon és célból változtatható. A (28) tárgynak képét, amely tárgy szabadtéri felvétel, studiójelenet vagy 95 mozgókép lehet, a (30) lencserendszer a (12) ernyőre vetíti. Amint ,a sugár az ernyőt az 1. ábrán balfelől nézve halról-jobbria letapogatja, az ernyő felületén előzőleg tárolt egyes 100 elektrosztatikus töltések neutralizálódnak ás a (10) eső kilépő-áramkörében képjeleket keltenek. E jeleket a (40) erősítő felerősíti és azok a (42) vezeték utján a (44) cső rácsáramkörébe jutnak. A (40) erő- 105 sííő és a (44) eső úgy .tekinthetők, mintha, az (A) pályát tartalmaznák, amelyben a képjelek felerősítődnek. Az (A) pályában annyi cső van, hogy a (44) cső kilépőáramkörében vagy, a,mi ugyanaz, a (44) no eső által táplált (46) eső belépő-áramkörében a tárgy árnyéikviszonyait jellemző képjelek polaritása inegativ. Ennek okát a továbbiakból látni fogjuk. A (20) é.s (24) generátornak 4320, 115 illetve 24 periódus melletti iizembentartására a (48) generátor másodpercenként