111300. lajstromszámú szabadalom • Kettősfalú elektromos világítócső

ít*' Megjelent 1934. éyi december hó 15>cn. MAGYAR KIRÁLY í SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111300. SZÁM. — VII, h. OSZTÁLY. Kettősfalú elektromos világítócső. Patent-Treuhand-Gesellschaft fftr elektrische Glühlampen m. b. H. cég Berlin (Németország). A bejelentés napja 1934. évi január hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi junius hó 27-ike. Elektromos világítócsöveket, melyek tar­tályait üzem közben több 100 C°-ra heví­tünk, mint ez különösen izzóelektródás fém gőzvilágítócsö veknél történik, a nem kí-5 vánatos hőelvezetési veszteségek elhárítá­sára többnyire kettős falú tartályokkal lát­ják el, amikor is a tartályok falrészei kö­zötti teret lehetőleg messzemenően evakuál­ják. A találmány célja, hogy a csövek 10 üzembiztonságát a hőelvezetési veszteségek további csökkentésével fokozzuk. A talál­mány értelmében ebből a célból a belső tartályt fényáteresztő anyagból való, hen­geres köpeny koncentrikusan veszi körül, 15 mely mindkét homlokoldalán' nyitott és rugókkal van a belső vagy a külső tartá­lyon megtámasztva. A külső és belső tar­tály közötti térben lévő hengeres köpeny­nek ugyanis az a hatása, hogy a tartály 20 közbenső terének messzemenő evakuálása után is még megmaradó, illetőleg a cső üzeme közben felszabaduló gázmolekulák nem haladhatnak akadálytalanul a meleg belső tartálytól a hidegebb külső tartály-25 hoz, amennyiben azokat az ütköző felület­ként ható közbenső köpeny feltartja s így a gázmolekulák a közbenső köpeny és a belső tartály között állandóan oda- és visz­szave tődnek, úgy hogy a közbenső kö-30 peny nyitott homlokoldalain lévő kevés gázmolekulától eltekintve nincsen, alkal­muk arra, hogy melegüket a külső tartály­nak á'adják. A közbenső köpeny nyitott homlokoldalain fellépő csekély hőszórás-35 nak gyakorlatilag nincs jelentősége és azt messzemenően ellensúlyozza az az előny, hogy a csövek előállításánál a közbenső köpenyt a belső vagy külső tartállyal nem kell összeforrasztani. Ez a művelet nehéz­ségeket okoz és a törés veszélyét fokozza. ÍO A fényáteresztő közbenső köpeny mindkét oldalon kevéssel a belső tartály elektróda­terei előtt végződhetik, vagyis csupán a belső tartálynak fényt adó csőrészét ve­szi körül. A közbenső köpeny azonban í5 hosszabb is lehet, még pedig annyira, hogy a belső tartály elektródatereit is körülveszi. Ezzel az elektródatereknek különösen nagy hőmérsékletét és a gáz vagy gőz különösen' nagy nyomását biztosítjuk, ami főleg ak- 50 kor fontos, amikor a csőben elektromosan gerjesztett fémgőz van, mivel ilyen esetek­ben a fémgőznek az elektródaterekben be­következő, nem kívánatos kondenzálódása, mely a fényemissziő és a gőznyomás csök- 55 kenését okozza, kevésbé következik be. A támasztó rugókkal a legegyszerűbb módon teljesen biztosan rögzített közbenső köpeny a törésbiztonság további fokozá­sára előnyösen csillámból lehet. A köz- 60 benső köpeny és a belső tartály megtá­masztására célszerűen rugalmas spirál­drótgyűrűket használhatunk, mivel ezek rugalmasan' a henigerfalakhoz simulnak és számos érintkezési pontot nyújitva, a cső 65 belső részeit eltolhatatlanul rögzítik. A találmány szerinti csövet továbbá oly­fcép is javíthatjuk, hogy a közbenső kö­penyt az ultravörös fényt erősen abszor­beáló leheletvékony és átlátszó, pl. arany- 70 vagy ezüstréteggel vonjuk be. Elektromos vr ágí tócsöveknek vagy hővédő köpenyük­nek ilyen bevonása magában véve már is­meretes. A jelen esetben azonban azt a járulékos hatást érjük el, hogy a höelveze- 75 tésnek a közbenső köpennyel elért csökken-

Next

/
Thumbnails
Contents