111269. lajstromszámú szabadalom • Felrakó- és területmérő műszer

— 2 — műszerrel mégis némi kapcsolatban legye­nek, e részekbe (22, 23) állandó mágnesek vannak szerelve, melyek az (A) és (B) mű­szerrészeket a vasból készült (21) vonalzó-5 hoz tapasztják, de emellett e részek a vo­nalzó mentén csúsztathatók és arról telje­sen eltávolíthatók. Az (A) pontfelrakó (24) nóniusszal van felszerelve, mely a (25) lemezre van vésve 10 és e lemez a (26) orsó körül lenghet. A (26) orsó (27) csavarmenetes része a (28) anyá­ban jobbra, balra csavarható, miáltal a nóniusz a (21) vonalzón pontosan beállít­ható. A leolvasás megkönnyítésére a 15 nóniusz, illetve az ezt hordó (25) lemez a (21) vonalzóval egy szintbe hozható, mely célra, a (25) lemez alatt, a (29) excenter van elhelyezve (1. és 3. ábra), mely a (30) rúd segélyével forgatható. 20 Pontjelölés céljára az (A) felrakó a (31) függőleges és .több (39—44) vízszintes vonal és a (33) kúpos hüvelyben (5. ábra) (35) rugó ellenében lenyomható (34) tűvel van ellátva. 25 A (B) területmérő (36) kivágásába (37) átlátszó lemez van erősítve, melyre (38) függőleges s több (39—44) vízszintes vonal van vésve; a (38) függélyes és a (40—44) vízszintes vonalak metszéspontjainál (45) 30 lyukak vannak, melyeken át, tűvel vagy ceruzával, jelzéseket vihetünk a rajzlapra. A (B) területmérő a sülyeszthető (46) do­bozzal van felszerelve, melyben ismert számláló szerkezet van építve s amely a 35 (47) vezető rúdon fel-, lemozgatható (4. ábra). A (46) dobozból (48) tengely nyú­lik ki, melyre (49) gördülő kerék van erő­sítve. A (48) tengely a (46) dobozban levő számláló szerkezettel úgy van összekap-40 csolva, hogy az a (48) tengely fordulat­számait regisztrálja; a fordulatszámok az (50) ablaknál leolvashatók. Az (51) rugó a (46) dobozt a (47) rúdon akként támasztja alá, hogy a (49) kerék a (21) vonalzót nem 45 érinti. Ha a. dobozt (52) gombnál lenyom­juk, akkor a (49) kerék érintkezik a (21) vonalzóval és a (B) területmérőnek a vo­nalzó mentén való csúsztatásakor forgásba jön. Ha a dobozt elengedjük, akkor a rugó 50 azt felnyomja s a (49) kerék a (21) vonal­zótól eltávolodik. A 7. ábrán (x, y) koordinátatengelyek vannak feltüntetve, melyeken, pl. az (53) idom sarkpontjai rakandók fel. Ekkor 55 csak az (A) felrakót illesztjük a műszer (21) vonalzójához. A műszert a rajzpapíron úgy állítjuk be, hogy ,a (34) jelzőtű az (x, y) tengelyek metszéspontja fölött legyen és a (21) vonalzó az (y) tengellyel párhuzamos legyen. A (34) tűnek a 60 koordinátarendszer nullpontjára való be­állítása céljából a (33) kúpos hüvelyt, a (34) tűvel együtt, az (A) felrakóból ki­emeljük és helyébe a 6. ábrán feltüntetett (56) hüvelyt helyezzük. Az (56) hüvely 65 fenekén (57) üveglemez vagy nagyító lencse van, melynek közepébe a szál­kereszt van vésve; ezt a szálkeresztet a koordinátarendszer nullpontjára állítjuk. A műszer lerögzítésére, a (3) görgő előtt, 70 rugó ellenében lenyomható (54) tű van (1., 2. és 5. ábra); e tű lenyomása után a (8) csavart a (9) csavarkerékkel kapcso­latba hozzuk, mire a műszer rögzítve van. Most a (12) fordulatszámláló tárcsát, mely 75 tengelyén súrlódás legyőzése mellett for­gatható, az (55) indexnél nullra állítjuk. Ugyancsak nullra állítjuk a (13) gyűrűt és a (24) nóniuszt a (21) vonalzó beosztá­sán. Az (53) idom egyes sarkpontjainak 80 felrakására a műszer rögzítését megszün­tetjük, vagyis a (8) csavarorsót a (9) kerék fogaiból kikapcsoljuk és a műszert az első sarkpont ordinátájával egyenlő hosszon az (x) tengellyel párhuzamosan eltoljuk. Ha 85 a (2) hengerek kerülete pl. 10 m és az ordi­náta pl. 25 m, akkor a műszert addig tol­juk el, amíg a (12) tárcsa két és fél for­dulatot nem mutat; a fél- vagy egyéb rész­fordulatokat a (14) nóniusznál olvassuk le. 90 Ekkor a (34) tű az (y) tengelytől az ordi­náta magasságában van. Az abszcissza fel­rakása céljából mármost az (A) felrakót a (21) vonalzó mentén akként toljuk el, hogy a (24) nóniusz a (21) vonalzón az 95 abszcisszát mutassa, Az (A) felrakó e be­állítása után a (34) tűt lenyomjuk, mire az a rajzlapon az idom sarkpontját meg­jelöli. Ily módon az idom összes sarkpont­jait megjelölhetjük. A sarkpontok meg- 100 jelölésére a (31, 32) vonalzókat is használ­hatjuk. Ebből a célból a kiindulásnál nem a (34) tűt állítjuk a koordináta rendszer nullpontjára, hanem a (32) élt állítjuk az (y) tengelyre és a (31) élt az (x) tengelyre. 1 0 5 Az ordináta felrakásánál a (32) vonalzó mellett húzunk egy kis vonalat és az absz­cissza felrakása után a (31) vonalzó men­tén húzunk egy kis vonalat; a két vonal metszési pontja adja a keresett sarok- no pontot. Területmórés céljára a műszert, az (A) felrakó nélkül, úgy állítjuk be, hogy a (B) területmérő (39) alapvonala az idom egyik határvonalával összeessék. A műszert a 115 (8, 9) részek összekapcsolásával rögzítjük és a (20) kilincset a (15, 16, 17) fogaskere­kek közül arra állítjuk, amelyet a mérés

Next

/
Thumbnails
Contents