111230. lajstromszámú szabadalom • Beton kútgyűrű és eljárás ezekből, kutak készítésére

Megjelent 1934. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ®fcM|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111.230. SZÁM. — XXI/e. OSZTÁLY. Beton kútgyűrű és eljárás ezekből, kutak készítéséhez. Kertész Ferenc gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi november hó 29-ike. A modern betongyűrűs kutakat, mint ismeretes, úgy készítik, hogy a kútakna ásása közben egymásra helyezett kútgyű­rííket siilyesztenek a kútaknába. E beton 5 kútgyűrűk nagy hátránya, hogy igen nehezek, drágák, szállításuk és kezelésük körülményes. A kút készítése közben a kútgyűrűk nem mindig helyezkednek pontosan egymásra, hanem köztük gyak-10 ran rések keletkeznek. Hibájuk továbbá, hogy a kész kútba lemenni vagy abban állványozni nehézségbe ütközik, végül az ismeretes kútgyűrűk nagy teljesítményű kutak készítésére nem alkalmasak. 15 A találmány szerinti kútgyűrű eme hátrányokat nélkülözi, mert olyan alakja van, hogy szállítása és beépítése sokkal könnyebb, a gyűrű belső felületén szegé­lyek, oldalán lyukak vannak, melyek a 20 Jkíútgyűrűkkel való összes munkálatokat megkönnyítik; végül a kútgyűrűk több­íves darabból készülnek, miáltal a kutak készítésénél alkalmazott eljárást is töké­letesíteni lehet. 25 A találmány szerinti beton kútgyűrű példaképem kiviteli alakjai a csatolt rajz 1—11. ábráin láthatók. Az 1. ábrán az eddig ismeretes beton kút­gyűrű hosszmetszetben van ábrázolva. jO míg a 2. ábrán, szintén hosszmetseztben, a ta­lálmány szerinti kútgyűrű látható. A 3. ábra a kútgyűrű és egy hozzátartozó szerelvény képe felülnézetben, a !5 4. ábra pedig ugyanazon szerelvény módosításának perspektiv ábrázolása. Az 5. ábra a kútgyűrűk illesztési helyének nagyított képe hosszmetszetben. A 6. ábra több egymásra illesztett kút­gyűrű és az azokat összefoglaló szerel- 40 vény ábrázolása hosszmetszetben. A 7. ábra a kútgyűrű módosított kiviteli alakja felülnézetben, míg a 8. és 9. ábra a kútgyűrű ismét más ki­viteli alakját hosszmetszetben és felül- 45-nézetben tünteti fel. A 10. ábra a találmány szerinti kútgyű­rűkből összeépített teljes kútrendszer hosszmetszetben, míg a 11. ábra a kútgyűrű egy másik kiviteli 50 alakjának képe hosszmetszetben. Az 1. ábrán két egymásra helyezett, teljesen azonos kivitelű (a) és (b) kút­gyűrűt látunk. Ezeknél, mint ismeretes, a kútgyűrű fala olyan vastag, hogy azon 55, belül esik az összeillesztésre való szegély vagy peremezés. A 2. ábra a találmány szerinti, teljesen azonos és szintén egy­másra helyezett (1) és (la) kútgyűrűk metszete. E gyűrűk fala vékonyabb, mint 60-az ismert gyűrűké (1. ábra) és az össze­illesztésre való (2) szegély a kútgyűrű belső falából a gyűrű belseje felé dom­borodik ki. A találmány egyik lényeges részét ez a szegély, illetve szegélyrend- 55. szer, mely eltekintve a kisebb falvastag­ságok okozta nagy súlymegtakarítástól, a régi kútgyűrűvel szemben számos mű­szaki előnyt ad. A szegélyek következté­ben a kiítcső belső fala többé nem sírna, hanem lépcsős, tagozott. A szegélyek olyan nagyok és erősek, hogy kézzel jól megfoghatók, jelentékeny súlyt kibírnak és így ezek segítségével némi ügyesség­gel minden egyéb segédeszköz nélkül is 75, le lehet menni a kútba és a kútakna ol­dalán bárhol meg lehet állni. Ha e sze­gélyekre, mint az felülnézetben a 3. áb­yl

Next

/
Thumbnails
Contents