111229. lajstromszámú szabadalom • Fotócellás készülék

Megjelent 1934. évi december hó 15-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111229. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Fotócellás készülék. Kalocsay Péter egyetemi tanársegéd Budapest. A bejelentés napja 1932. évi november hó 10-ike. A találmány fokozott érzékenységű fotócellás készülék, amely különösen a szemmel nem érzékelhető sugárzások (röntgen, ultraibolya) jelzésére és vizsgálatára való. 5 Ismeretes, hogy a fotocellák (pl. vákuumcellák, fényelemek, szeléncellák, kondenzátorcellák) érzékenységének legnagyobb értéke a látható optikai sugárzások területére esik, míg a nem látható 10 sugárzások esetén érzékenységük többnyire nem kielégítő. A találmány szerinti, a fotocella érzékenységét az érzékenységi maximumának megfelelő hullámhosszú sugárzástól el-15 térő hullámhosszú sugárzások esetében akként fokozzuk, hogy a vizsgálandó su, gárzást a fluoreszkálás jelenségét felhasználva, olyan hullámhosszú sugárzássá alakítjuk át, amelynek hullámhossza az 20 érzékenységi maximum sávjába esik, vagy attól kevésbé tér el, mint a vizsgálni kívánt sugárzás hullámhossza. A találmány szerinti fotocellás készülék eszerint egy tetszés Szerinti rendszerű 25 fotocellából és ennek a fotocellának a megvilágítási terében helyet foglaló és a vizsgálandó sugárzásnak kitett, a vizsgálandó sugárzást a fotocella érzékenységi maximumának megfelelő hullám-30 hosszú vagy ahhoz közelebb eső hullámhosszri sugárzássá átalakító fluoreszkáló anyagból áll. A fotocella megvilágítási terének a térnek azt a részéit nevezzük, amelyből kiinduló fénysugár a fotocella 35 fényérzékeny rétegéhez, esetleg törés vagy visszaverődés után rendszeresen eljut. A célnak megfelelő fluoreszkáló anyagot a rendelkezésre álló táblázatokból bármely fotocellához eseíről-esetre a 40 vizsgálandó sugárzásnak megfelelően kiválasztjuk. Mivel a találmány szerinti fotocellás készülékben minden fotocella a fluoreszkáló anyag megfelelő kiválasztásával a legkedvezőbb körülmények között has&- 45 nálható, a találmány szerinti készülék ér zékenysége, pl. röntgensugárzás esetén a szokásos készülékek érzékenységét többszörösen felülmúlja. Ultraibolya vagy csekély áthatoló képességű röntgensugár1

50 zás esetén az érzékenység fokozásán kívül a fluoreszkál ásos átalakítással azt az előnyt is elérhetjük, hogy olyan fotocellát alkalmazhatunk, amelynek burkoló, pl. üvegfala vagy egy rétege a vizsgá- 55 landó sugárzást nem vagy csak tökéletlenül bocsátja át, míg a fluoreszkálássa 1 előállított fényt igen. Ez esetben a fluoreszkáló anyagot a vizsgálandó fényt visszatartó falon vagy rétegen kívül ren- 60 dezzük el. A fluoreszkáló anyagot célszerű a fotocella elektron emittáló rétegéhez közel úgy elrendezni, hogy a belőle kiinduló sugárzás nagyobb része érje a réteget. Kor- 65 látozott keresztmetszeitű sugárnyaláb esetén célszerű a fluoreszkáló anyagot egy ablakkal ellátott, a fizikai irodalomban „fekete test" néven ismert, a fotocellát bezáiró alakzat belső falán elhelyezni, 70 liogy a fluoreszkáló felületről esetleg viszszavert vagy másodlagosan kisugárzott kevésbbé aktiv sugárzás a fluoreszkáló anyagot többszörösen érje és így az átalakítás nagyobbfokú legyen. Ha a foto- 75 ceilla megvilágítási tere korlátozott, úgy a fekete test felületének nem a megvilágítási térbe eső részét célszerűen az átalakítandó sugárzásit visszaverő, vagy másodlagosan kisugárzó felületűvé képez,- 80 zük ki. Röntgensugárzás esetén célszerű a fluoreszkáló anyagot a fotocellát leárnyé-