111196. lajstromszámú szabadalom • Előtüzelő berendezés központi fűtések kazánjaihoz

— 3 — tására való legnagyobb szabad kereszt­metszet ezen tetőpont közelében van. Az égési levegőt a tüzelőanyagihoz továbbító hasítékok, pl. a (6) rostélyrész alsó részé-5 ben 10 mm, középső részéiben 5 mm és leg­felső részében 2 mm szélesek. Hasonló módon csökken a légáteresztő nyílások keresztmetszete, a (12) vízszintes rostély­részben a (21) tetőponttól távolodóan, úgy-10 hogy a (12) rostélyrész balfelé eső részén a hasítékok szélessége még kb. 10 mm és a hasítékok szélessége jobbfelé 4 mm-ig csökken. • Ezekkel a szerkesztési műveletekkel el-15 érjük, hogy a lefelé csúszó tüzelőanyag lassanként alakul át gázzá, amíg a (21) Időpont közelében lévő széles hasítékokba nem jut, ahol azután élénk égés követke­zik be. Ezáltal azt is elkerüljük, hogy a 20 töltőakna (2) ajtajának nyitásakor a láng visszacsapjon és gázok távozzanlak el. Ezekkel és más, a 2. ábrán feltüntetett szerkesztési műveletekkel sikerült a köz-25 ponti fűtések kazánjaitól távozó égési gá­zoknak szénsavtartalmát 5-ről 12%-ra emelni, tehát a tüzelőanyagnak lényege­sen tökéletesebb kihasználását értük el és a. hátrányos füstképződést teljesen elke-30 rültük. - A 3., 4. és 5. ábrán a töltőakma olyan szerkezete látható, amely lehetővé teszi, hogy gázokban gazdag tüzelőanyagok desztilláció-gázait elégessük a tüzelőbe-35 rendezésben. Ezeken az ábrákon továbbá az akna fala és a (12) rostéyrész olyan szerkezetű, hogy megakadályozza a, szi­lárd tüzelőanyagnak a falaltra való szo­ros rárakódását és a tüzelőberendezés 40 samott bélésére való rásülését. Ha a töltőaknába nagy gáztartalmu' tüzelőanyagokat viszünk be, akkor külö­nösen hogyha a tüzelőanyagréteg a töltő­aknában nagyon magas, már itt is be-45 következik desztilláció. A lepárlási ter­mékek a töltőakna vagy az e fölött lévő széntartó legfelső részében gyűlnek össze. Ez a körülmény, ha levegő jut be a töltő­aknába, kis robbanásokhoz vezet. A ta-50 lálmány értelmében ennek (elkerülésére és hogy a szilárd tüzelőanyagok mellett a lepárlás következtében keletkező gázo­kat is elégethessük, a tüzelőanyag be­adagoló nyílásának legfelső része közelé­>5 ben (29)-nél (30) csővezetéket alkalmazunk, amely függőlegesen lefelé irányul és a (12) rostély fölött (31)-nél a tüzelőberen­dezésbe torkollik. (32)-nél egymás fölött több kicserélhető szitáit építettünk be a csővezetékibe, melyek, miként a bányász- 60 lámpáknál és hasonló berendezéseknél, a begyulilladást és puffogást megakadályoz­zák. Hogy a szilárd tüzelőanyag a töltőakná­ban ne riákódjék rá szorosan az akna 65 falaira és hogy a tüzelőanyagban a kát­rány kiválása folytán ne képződjék szi­lárd hid, amely a füstgázok áramlását megakadályozza, a töltőaknát (28) bordás falakkal béleljük ki, amint ez különösen 70 az 5. ábrán látható. Ez a bélés előnyösen iemből, pl. öntöttvasból készül. Hogy a tüzelőanyagnak a tüztér samott­falára való rásülését megiakadályozzuk, a (12) vízszintes rostélytészt, amint az a 75 3. és 4. ábrán látható, mindkét oldalon és hátul álló (22), illetve (23) rostélyruidakkal zárjuk el. E szerint a tüzelőanyag nem a siamottbélésen foglal helyet, iami a levegő odaáramlását megnehezítené, hanem eze- 80 ken a (22) és (23) rostélyrudakon, melyek a tüzelőanyagnak a samottbélésre való rásülését megakadályozzák. Továbbá a (12) rostélyrész minden sík rostélyrudjávai függőleges irányban moz- 85 gást közölünk, valamint a szomszédos ros­télyrudhoz képest hosszirányban is eltol­juk, nehogy a salak a rudak közötti nyí­lásokat eltömje, továbbá, hogy a hamu könnyen áthulljon. E célból a (12a) víz- 90 szintes rostólyrudakat, amint ez a 6., 7., S, és 9. ábrából látható, (24) négyszögű nyílásokkal látjuk el. Ezeken a nyíláso­kon közelítőleg négyszögű (25) bütykös tengely nyúlik át, melyen ugyanannyi 95 (26) bütyök van, mint ahány (12a) rostély­rndból áll a (12) rostélyrész. Ezek a büty­kök egymáshoz képest eltoltak és pedig oly módon, hogy pl. a páratlan rostély­rudak egyenlő módon felhúzott bütykök- 100 kel kapcsolódnak, míg a párosszámú ros­rostélyrudak a többi bütykökhöz képest egyenlő mértékben, pl. 90° szöggel vannak eltolva. A (12a) rostélyrudak egyrészt a (27) tengelyre fekszenek fel, másrészt a 105 (26) bütykökre. Ha mármost a bütykös tengelyt a nyíl irányában (6—9. ábra) forgatjuk, aíkkior a 6. ábra szerinti hely­zetből való elfordítás ia 7. ábra szerinti helyzetbe, a rostélyrúd jobbra való el- 110 tolódását, a továbbfordítás a 8. ábra sze­rinti helyzetbe a rostélyrúd felemelését, a 9. ábra szerinti helyzetbe valló elfordítás a rostélyrúd balra való eltolását és 90°-kal való tovább fordítás a rostélyrúd 6. ábra 115 szerintii helyzetébe való visszatérését eredményezi. Azáltal, hogy kiét egymás­mellett lévő rostélyrúd ugyanazt a moz-

Next

/
Thumbnails
Contents