111190. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lencserácsos filmeknek vetítés útján való másolására

— 5 — amely a szomszédos lencsék mögött fek­szik. Ily berendezések jól használhatók pl. oly esetekben, iha periodikusan isrnét­. lődő zónájú szűrőkkel dolgozunk. Ilyen-5 kor az objektiv relatív nyílása egyeniö lehet a ráoslencsék relatív nyílásával és az objektivnyílásnak a rácslencsék által meghatározott mérték fölé való növelését oly segédeszközökkel végezzük, 10 amelyek az objektivnyílásnak virtuális képeit állítják elő. Végül az új berendezést oly filmekkel kapcsolatban is használhatjuk, amelyeken a ráoslencsék alakja hatszögletes, kör-15 alakú, esetleg négyszögletes vagy más mértani idom. Ezekben az esetekben nemcsak a tulajdonképeni objektívnyílás mellett létesítünk virtuális objektív képe­ket, haoiem fölötte ós alatta is, pl. oly 20 módon, hogy még további sík tükröket alkalmazunk. Ez esetben a berendezést úgy képezhet jük ki, .hogy nemcsak hori­zontális, hanem vertikális metszetben is olyan, amilyent a 3. ábra mutat. A sík 25 tükröket, melyek az objektívnyílást lát­szólag megnövelik, úgy is elrendezhet­jük, hogy azok az objektív rekeszsíkját szabályos hatszög alakjában fogják közire. Egyéb szabályos alakzatok is hasz-80 nálhatók. A találmány nemcsak másolókészülé­kekben, hanem felvevő- és vetítőkészülé­kekben is alkalmazható. Alkalmazása nem szorítkozik oly filmekkel való műve-35 letekre, amelyekre a színes képeket visz­szük fel, vagy amelyekre ilyeneket rajzol­tak, hanem ugyanazokat az előnyö­ket kapjuk akkor is, ha sztereoszkópikus képeket, hangképeket vagy trükkfilmé-40 ket kívánunk előállítani. A találmány felhasználható akkor is, ha lencserácsos filmen egyesített részképeket egymástól elkülönítve töbib sima hát'lapú filmre másolunk, vagy fordítva, ha töbíb filimből 45 kiindulva a részképekelt egy lencserácsos filmen kívánjuk egyesíteni. A 8. ábra oly megoldást mutat, ame­lyen lencserácsos filmen egyesített há­rom részképet három siima filmre másol1 -60 hatunk. Az (1) film előtt van a (2) op­tika, melynek relatív nyílása egyenlő a középső zónához tartozó fénynyaláb re­latív nyílásával. Az objektív mellett, úgy, mint a 3. ábrabeli megoldásnál, (3) 55 és (4) tükrök vannak, amelyek az optika tengelyével párhuzamosak. Ha feltesz­szük, hogy a (2) objektiv 1:1 arányú ké­pet ad, akkor az (1) film az objektívtől ugyanabban a távolságban van, mint ai> objektív másik oldalán levő (25) filim. 60 Erre a filmre másoljuk a középső zóná­nak megfelelő részképet. A film mel­lett még két további képet hozunk létre, amelyek a két oldalsó zónának felelnek . meg. Ott rendezzük el a (25') ós (25") 65 filmeket. Az (1) filmet és (25, 25') és (25") filmeket a másolásnál célszerűen egyide­jűleg továbbítjuk. A három másolati film a normálisnak háromszoros széles­ségében készült egyetlen szalagot is ké- 70 pezihet. Mivel a (25') és (25") képek a (25) filmen levő képhez viszonyítva ol­dal szerint felcseréltek, pl. a szubtríak­tív ejárással dolgozó színes filmet oly­képpen készíthetünk, hogy a három rész- 75 képet a megfelelő színekre festjük, az­után a két oldalsó képet a közép felé át­hajlítjuk ós felragasztjuk. Ennél az el­járásnál aránylag igen könnyű a rész­képek szükséges fedését biztosítani. A 8. 80 ábrában feltüntetett készüléket megfe­lelő módon felhasználhatjuk akkor is, ha három simla filmről egyetlen lencse­rácsos filmre kívánunk másolni. A leírt berendezést tetszőleges módon' 85 tovább képezhetjük ki, pl. úgy, hogy az­zal két vagy több sztereoszkópikus rész­képet másolhatunk, azáltal, hogy a re­flexiók számát növeljük vagy csökkent­jük. Ebben az esetben azokat a sugara- 90 kíat is felhasználjuk, amelyeket egyszer­né,l többször reflektáltatunk a (3) és (4) tükrökön. Szabadalmi igények: 1. Berendezés lencserácsos filmeken ké- 95 szült képek vetítés útján való máso­lására, amelyet aránylag kis nyílású' optikai rendszer, ennek az optikai rendszernek nyílását a filmek felő'I különböző irányokban láthatóvá tevő 100 és .ezzel a relatív nyílást látszólag fokozó ós a képszöget csökkentő esz­közök, pl. az objektív és a film között elrendezett sík tükrök jellemeznek. 2. Az 1. igénypontban védett berendezés 105 kiviteli alakja, amelyre az a jellemző, hogy az optiklai .rendszer relatív nyí­lása kisebb, mint a rácslencsék rela­tív nyílása. 3. Az 1. igénypontban védett berendezés no kiviteli alakja, amelyre i az a jel­lemző, hogy abban két sík tükör ak­ként vian elrendezve, hogy azoknak' tükröző felületei ; egymiáÍ3sal szemiberi állanak, az optikai rendszer nyílása 115 közöttük van és a rekesz síkját egy­mással párhuzamos oly egyenesekiben 111190

Next

/
Thumbnails
Contents