111190. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lencserácsos filmeknek vetítés útján való másolására

— 3 — szögeken belül haladó sugarak vagy közvetlenül, vagy visszaverődés után jutnak az objektívbe, míg a kettős ívekkel jelölt szögeken belül haladó sugarakat az (8) 5 ernyő elfogja. A (13) másolati film. oldalán a sugarak útja pontosan megfelel a másik oldalon levő sugárutaknak, úgy, hogy ott is alkalmazzuk a (10, 11) tükröket és a (12) mezőobjektivet. L0 A 3. ábrabeli megoldásnál az optikának mindkét oldalon tökéletesen egyezőnek kell lennie. Erre a célra pl. két azonos tipusú felvételi objektívet alkalmazhatunk. Ennek dacára azonban a két rend-15 szer között mindig van bizonyos különbség, amely különbség a másolati képet kedvezőtlenül befolyásolja. Hogy a berendezést tovább tökéletesítsük, a (8) ernyő síkjában sík tükröt alkalmazhatunk. Ha >0 ebben az esetben az (1) eredeti filmet valamivel az optikai tengely alatt és a (13) másolati filmet ugyanennyivel az opiikai tengely fölött rendezünk el, akkor a képet a sugarak ide-oda (5 menete alkalmával ugyanaz az optikai rendszer állítja elő. Mivel másrészről az objektív nagyobb képsíkra jól korrigált, nem okoz nehézséget az, hogy a filmet az optikai tengelyen kívül rendezzük el. 10 A 3. ábrában feltüntetett megoldás további javítása abból áll, hogy a film és objekitiv között egy üvegtömböt alkalmaztunk. Ennek az üvegtömbnek két planparallel felülete van, melyek vagy totális :5 reflexió, vagy tükröződés következtében ugyanúgy hatnak, mint a 3. ábrába berajzolt (3) és (4) tükörfelületek. A (7) mezőlencsét ehhez az üvegtömbhöz közvetlenül hozzácsiszolhatjuk, sőt ezzel az üveigtömb-0 bel egybe is ragaszthatjuk. Bizonyos körülmények között az objektív első lencséje is össze lehet ragasztva az üvegtömbbel. Ilyen módon csekély fényveszteséggel dolgozhatunk, mert a reflexió a 5 sík felületeken nagyon tökéletes és azonkívül kevesebb oly törőfelület van, amelyet levegő határol. Végül ezzel elérjük azt isi, hogy az objektív relativ nyílása, miután ez a nyílás az üvegbein hat, az 0 üveg törésmutatójárnak arányában kisebb lehet. Ilyen megoldást mutatnak az 5. és 6. ábrák. Az 5. ábra vertikális metszetet mutat, amelyben (1) a másolandó film és (2) a 5 másolalti film. Az (1) film az üvegtömb alatt, a (2) film az üvegtömb fölött halad. Az üvegtömbnek egyik végén (15) tükör van, szembenfekvő végén pedig fecsjcefarkszerűen ki van vágva, úgy hogy ott (16) és (17) reflektáló felületek vannak, E 60 felületek fölött és alatt a filmek közelében vannak a (18) és (19) mezőobjektivek. A (21), illetőleg (22) filmképek a (16) és (17) felületeken való reflexió következtében keletkeznek és közvetlenül egymás fölött 65 fekiisznek, úgy hogy a (15) tükör optikai tengelye a\ kettő között, halad. A 6. ábra vízszintes metszet, amelyből azonban a (16) és (17) felületeket elhagyjuk és az üvegtömböt úgy rajzoltuk, mint 70 ha olyan alakja volna, amilyent e felületen való tükröződés következtében látunk. A 18 mezőienese következtében a (15) tükröt a film felől nézve, az látszólag ugyanabban a távolságban van, mint amilyen- 75 ben volt a szűrő a felvételkor. A (21) filmből kiinduló sugarak ugyanazon módon jutnak a (15) tükörre, mint azt a 3. ábra kapcsán ismertettük, résziben közvetlenül, részben a, (23) és (24) felületekről való 80 visszaverődés következtében. A (15) tükörnek ezeken a felületeken látható tükörképeit (15') és (15") hivatkozási számokkal jelöltük. A berendezés előnye, hogy a fényvesz- 85 teségek rendkívül csekélyek, mert a fénynek csak egy ízben kell az üvegtömbbe belépnie és csak egy ízben lép abból ismét ki. Több olyan felület, amelyet levegő határolna és amelyen a fénynek át kell 90 haladnia, ebben a berendezésben nincs. Ezenkívül a szerkezet nagy mértékben disperziómentes. A tükör relativ nyílása igen kicsiny lehet. Ha ugyanis felteisszük, hogy a rácslencsék relativ nyílása 1:2,5 és hogy a felvételnél hasonló szűrőnek azio-Jios szélességű bárom zónája van, akkor az egy zónának megfelelő, a filmet elhagyó fénynyaláb nyílása 1:7,5. Ha figyelembe vesszük, hogy a tükör szélein elvá- 100 lasztó zónákat alkalmazhatunk, akkor ennek a fénynyalábnak a kihasznált nyílása 1:9 csökken. Mivel pedig a tükör az üvegben hat, akkor a relativ nyílás 1:13,5. Bár ívelt felületű tükrök ilyen kicsiny 105 relativ nyíláshoz minden szferikus korrekció nélkül használhatók, a képmező görbülete általában túlságosan nagy ahhoz, hogy azokat közvetlenül alkalmazhassuk. Előnyös tehát iha a tükröt oly 110 optikai rendszerrel helyettesítjük, amely két vagy három különálló lencséből és ezek mögött elhelyezett tükörből áll. A lencsék lehetnek egymással összeragasztottak és minden képhibára korrigáltak. 115 Mint tükröt alkalmazbatunk sík tükröt vagy ívelt felületű tükröt is. A gyakorlatban fontos esetekben az 5. és 6. ábrák-