111182. lajstromszámú szabadalom • Világító lövedék

— 2 — ez alkatrészek különféle szerkezetűek lehetnek és különböző helye'ken alkalmazhatók, de mindig ama közös, fontos sajátság érvényesítésével, hogy a világítólöve-5 déknek úgy a kilövését, mint meggyújtását a fegyvercső torkolatlángja, illetve torkolatgázai idézik elő. A rajz az 1—4. ábráin a találmány néhány megoldási példája, hosszmetszetben 10 látható. Az 1. ábrán (a) a világítólövedék burkolata, amelyen belől a (b) világítóanyag töltés és a (c) maghüvely van, mely a kczi lőfegyver csőtorkolatának meghosz-15 szabbításába eső középfuratot alkot. A (c) maghüvelynek, mint a törzsszabadalom ismerteti, felfelé szűkülő, kúpos (i) belső felületei vannak, melyek a torkolatgázok, valamint az áthaladó gyalogsági lövedék 20 számára támadófelületeket alkotnak. A maghüvely belső felülete azonban hengeraiaku is lehet, amikoris a támadó felületeket pl. a középfurat külső végén alkalmazott, befelé nyúló (h) toldatok pótol-25 hatják. A (c) maghüvely az alsó, üreges (d) toldatba megy át, mely a kézi lőfegyver (e) csövének torkolatára tolható. A lövedék továbbá kívül, alsó végén, könnyen g'yul-30 ladó anyagból álló (g) gyújtóelegyet tartalmaz, mely a (c) maghüvely körül akként Van elhelyezve, hogy egyrészt a (b) világítóanyag-töltéshez szorosan csatlakozik, másrészt pedig a (d) hüvelytoldat 35 felé szabad gyujtófelülettel rendelkezik. Az üreges (d) toldatnak (f) oldalnyílásai vannak, amelyeken át a kézilőfegyver torkolatlángjának egy része a (g) gyujtóelegy kívül lévő gyujtófelületéhez jut. 40 Lehet a (g) gyujtótárcsa belső homlokfelületét a (c) maghüvely alsó végével is (sugárirányú furatok utján) közlekedésbe hozni, mely esetben a (d) hüvelytoldat (f) nyílásai elmaradhatnak. Hasonlóképpen 45 elmaradnak e nyílások a 2. ábra szerinti megoldási alaknál is, melynél a (g) gyújtóelegyet a torkolatgázoknak nem közvetlen, hanem közvetett hatása révén gyújtjuk meg. E megoldás szerint a (g) 50 gyujtóelegybe (k) dörzsdrótok vannak ágyazva, melyek a gyújtóelegyet kiszakításuk alkalmával, a bekövetkező dörzshatás révén gyújtják meg. A dörzsdrótok kiszakítását azoknak a világítólövedék-55 hez viszonyított visszatartásával érjük el. Evégből a (k) drótok külső végén (m) sulyok, pl. félgolyók függnek, amelyek a világítólövedék kilövésének pillanatában, amikor az (i) felületre ható torkolatgázok a világítólövedéket előrehajtják, tehetet- 60 lenségüknél fogvia visszamaradnak, minek folytán a (k) drótok a (g) gyujtóelegyből kihúzódnak és a kivánt súrlódást idézik elő. A 3. ábra szerinti megoldási alaknál a 65 gyújtáshoz ismét a torkolatgázok közvetlen hatását, akcióját érvényesítjük, még pedig dörzsgyujtással kapcsolatban. Eszerint a (k) dörzsdrótokon egyszerű (n) lemezek függnek, amelyek a kilövés előtt a 70 (d) hüvelytoldat (f) nyílásait takarják. Kilövés alkalmával, abban a pillanatban, amidőn az (f) nyílások az (e) fegyvercső torkolatának szintjébe jutnak, a világítólövedéket előrehajtó torkolat gázok egy 75 része az (f) nyílásokon át oldalt áramlik és eközben az (n) lemezeket oldalra csapja, úgy, hogy azok a (k) drótokat a (g) gyujtóelegyből kirántják. Látható tehát, hogy míg a 2. ábra sze- 80 rinti megoldási alaknál a gyújtószerkezet a torkolatgázok hatása közben, az (m) sulyok alkalmazása folytán, reakció révén húzódik ki, addig a 3. ábra szerinti megoldási alaknál a gyújtás kiváltását az (n) 85 lemezekre közvetlenül ható torkolatgázok akciója idézi elő. Míg az 1—3. ábrák a gyújtószerkezet különböző szerkezeti megoldásaira, illetve elhelyezéseire vonatkoznak, addig a 4. 90 ábra elsősorban a torkolatgázok hatása alatti kilövést előidéző szerkezet célszerű változatát, nevezetesen a világítólövedéknek e célból való jobb vezetését szemlélteti. E megoldási alak szerint az (e) fegy- 95 véreső végére, pl. (0) szorító bilincs segélyével felszerelt (cl) toldatcső a világítólövedéknek hosszabb uton való vezetését biztosítja, ami azzal az előnnyel jár, hogy a lövedéknek nagyobb röpmagasságát 100 érjük el. Egyébként e megoldást magának a gyujtószerkezetnek bármelyik megoldási alakjával kombinálhatjuk; a 4. ábrán példaképen az 1. ábra szerinti gyújtószerkezettel való kombinációt vettük fel, de 105 azzal a módosítással, hogy az (f) nyílások most elhagyhatók, mert mihelyt a torkoliatláng, ill. a torkolatgázok a világítólövedéket az (i) támadófelület révén felemelni kezdik, a torkolatláng egy része a 110 (g) gyujtóelegy alá jut és így azt nyomban meggyújtani képes. (Egyébként a torkolatláng, ill. a torkolatgázok hatására működő gyujtószerkezeteknek tetszőleges