111153. lajstromszámú szabadalom • Talajvértezetek

— 156 — nagyságukban hirtelen adódnak az egyik rostélytól a másiknak át. A 10. ábra szerinti elrendezésnél a terhelésátvitel irányára keresztirányú keretvonal előre 5 ugró cellákkal van ellátva s a rostélyok úgy vannak eltolva, hogy azok ebben a vonalban erősen egymásba, kapaszkodó nak. Ha már most erre a vonalra mjerőlegesen egy teher, pl. egy jármű mozog, 10 akkor a terhelés lassanként adódik át, vagyis a keretvonalon a terhelés nem csak egy, hanem több rostélyt ér. A rostélyok ily elrendezésénél egy több kerekű jármű kerékpárjai, bárcsak foko 15 zatósan lépnek egyik rostélysorról a másikra, mégis azonban egy időben. Ezt a 10. ábra szerinti megoldásnál úgy küszöböljük ki, hogy a teherkieserélődés vonalára keresztirányban, te-hát pl. a menet-20 irányra keresztirányban fekvő keretvonalak rostélyait nem merőlegesen, hanern ehhez az irányhoz rézsútos irányban rendezzük el. Ezáltal pl. egy jármű esetén a teherátvitel egyik rostélyról a másikra s 25 egyik rostélysorozatról a másikra, különböző időben történik. A szerelvény igénybevételét tehát a lehető legtökéletesebb módon igen különböző rostélyelemekre oszthatjuk fel. 30 Űttestvértezeteknek kanyarodókban való elhelyezésénél a menetirányban fellépő lökési igénybevételeken kívül igen zavaró módon a menetirányra, merőleges irányú centrifugális erők által okozott lökési. 35 erők is fellépnek. A találmány szerint ezeknek a vértezetre gyakorolt káros hatásait úgy küszöböljük ki, hogy a vértezet hajlási darabjaiba a hajlás külső oldala felé szétágazó oldalihatárvonalú, 40 egyes rostélyokból képzett körszelvényíveket iktatunk be. Ily elrendezések példaképeni kiviteli alakjait a 11. és 12. ábrák, továbbá a 11. és 12. ábrák nagyított részletei, a 13. 45 és 14. ábrák mutatják. A 11. ábra szerint az egyébként normális, egyes (n) rostélyokból álló vértezet be helyezett, az egész, például 8 méter szélességű úttest szélességére kiterjedő körszelvényív (24) 50 különálló ék-alakú rostélyból áll, melyeknek összes oldalsó keretvonalai egymással egyenlő szöget zárnak be s melyeknél a menetirányra merőlegesen fekvő külső oldalak ugyanolyan szélességűek, mint a 55 közvetlenül vele szomszédos, következő ókrostély belső oldala. Míg ennél a kiviteli alaknál az úttest szélességnek megfelelően aránylag nagyszámú ékrostély alkalmazására van szükség, a különleges rostélyok számát lénye- 60 gesen csökkenthetjük ugyanazon egyes darabok, pl. a 12. ábra szerinti elrendezés, ismételt alkalmazásával. Itt megint az (n) normális rostélyok és oly (25, 26, 27) ékrostélyok vannak, melyeknek ol- 65 dalsó határfelületei egyenlő szögben ágaznak szót és kétoldalt annyira csökkentett szélességűek, hogy a helyes sorrendben egymás mellé helyezett rostélyok kÖTszelvényívet képeznek, mely azonban 70 csak az úttest szélességének egy negyed részére terjed ki. A hajlás belső oldalától kiindulva az első körszelvényívhez merőleges irányban egy másik, ugyanazon egyes rostélyokból ugyanazon sorrendben 75 összeállított körszelvényív csatlakozik, melynek középvonala az első körszelvényív középvonalának meghosszabbításában fekszik. Ha a második körszelvényív minden egyes ékrostélyának mindegyik olda- 80 Iához, az egyes ékrostélyok hosszvíságával egyező, egy-egy derékszögű keskeny rostélyt alkalmazunk, az egész körszel vényívet úgy szélesítettük meg, hogy annak oldalsó határvonalai az első körszel- 85 vényív oldalsó határvonalának meghoszszabbításába esnek. Ugyanilyen módon ehhez, a körszelvényívhez, kívülről csatlakozóan, ugyanazon (25, 30) ékrostélyoknak minden körszelvényívnek megfele- 90 lően szélesedő (32, 33) toldalékrostélyokkal való alkalmazásával, tetszőleges mennyiségű 12. ábra szerinti, még két további körszelvényív szerelhető hozzá. Ilymódon lényegesen kisebb mennyi- 95 ségű, különböző alakú egyes rostélyelemek elégségesek, mint a 11. ábra szerinti kiviteli alaknál. Az ábrák az egyes szomszédos rostélyok egymáshoz való illeszkedését, illetve ioo fogazását vázlatosan mutatják. Miután a rostélyok úgy vannak elcsúsztatva, hogy a körszelvényív rostélyaihoz csatlakozó, minden egyes normális rostély középvonala a körszelvényív két rostélya közötti 105 hézag meghosszabbításába esik, a 11. és 12. ábrák szerinti kiviteli alakoknál az úttest mindkét oldalán a körszelvényív rostélyaival oldalt határos első és utolsó rostélytól kifelé még egy, a normális j10 rostély félszélességének megfelelő rostélycsatlakozás válik szükségessé. A vértezetnek a talaj felületén való biztos elhelyezése és annak az időjárás-