111137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás váltakozó áramú fényívek eloltására

— 2 — séget 'kelt, amely mindegyik (3) részecskén támad és ezeket a részecskéket gyorsítja. A (b) gyorsulást a következő egyenlet adja: m Ebben a kifejezésben (E) a villamos mezőerősség pillanatnyi értéke, (<i) a villamos töltésű részecskék elemi töltése, (m) pedig egy ily részecske tömege. Ila 10 már most a 3. ábra szerint valamely részecskére az alább, leírt módon anyagot viszünk fel, akkor egy oly töimegrésísecske keletkezik, mielynelk össztömege M. ' in m\ E kifejezésben (m') a: fel-15 rakott részecskék tömege a részecskék töltése változatlanul (q), úgyhogy a gyorsulás • 1 m -j- m m Miivel (m') közel egymilliószor nagyobb, 20 mint (m, b'), kb. egymilliomod része (b)nek, e részecskék tehát gyakorlatilag nem mozognak. Ez annyit jelent, hogy az áram megszakad. A felrétegezendő 'anyag lehet szilárd 25 anyag, ,pl. por vagy. korom. Mint folyékony anyag különösen víz alkalmas. A fényív eloltásához szükséges feltétel, t. i., hogy az átmenő áram null értéke mellett az elektródák közötti térben ré-30 tegezhető részecskék legyenek jelen, a találmány értelmében különösen jó eredménnyel • azáltal elégíthető' ki, hogy az elektródák közötti térbe gázt vagy gőzt vezetünk, melynek meg van az a tuílaj-35 donsága, hogy abból lehűlés alkalmával lerakódásra képes, finoman elosztott, szilárd vagy folyékony anyag váljék ki és hogy ezt a gázt vagy gőzt az áram nullértékének pillanatában hűtjük. 40 Acethylengáz pl. lehűlés közben kormot, vízgőzit és kondenzált vizet választ ki. Különösen alkalmas telített vízgőz. Ennek az eljárásnak, amely szerint ia fényív terébe gázt vagy gőzt vezetünk 45 be, az az előnye, hogy a gázok vagy gőzök azon tulajdonsága, következtében, hogy azok expandálnák és így minden teret igyekeznek egyenletesen kitölteni, az, elektródák közötti térben mindig van 50 elegendő mennyiségű el nemi használt gőzr vagy el nem használt gáz és a fény- ívben jelen levő gáz- vagy gőzalakú anyag mindig újjal pótlódik, úgy hogy abban a pillanatban, amikor az átmenő áram értéke nulla, a fényív útjában min- 55 dig bőségesen áll rendelkezésre lerakódásra képes anyag. Ezt a természetes expansiot az elektródákat körülvevő zárit térben mesterséges áramlásnak létesítésével tovább fokoahfatjuk, pl. úgy, hogy 60 a gázt vagy a gőzt az elektródákat magában foglaló edényből kiáramoltatjuik. A szilárd vagy folyékony részecskéknek a gázból vagy a gőzből való kiválasztásához szükséges hűtést azáltal ér- 65 heitjük el, hogy a gázzal vagy gőzzel munkát végeztetünk, pl. azt adiabatikusan expandáltatjuk, vagy pedig abbóll meleget vonunk el. A gőzt vagy gázalakú anyagot célszerűen egy folyadékból ál- 70 lítjuk elő, amelyet a fényívvel hevítünk. Mivel a fényív csak abban a pillanatban oltható el, amikor az átmenő áraim értéke nulla és mivel egyszerű eszközökkel a, lerakódásra alkalmas anyagot neim 75 sikerül pontosan ebben a rövid pillanatban az elektródák közé vinni, gondoskodnunk kell arról, hogy a lerakódás lehetősége egy bizonyos időtartamon belül fennáljon, mely időtartam legalább ép- 80 pen olyan hosszú, mint a megszakítandó váltakozó áram félperiódusának tartama. Hogy a lerakódás lehetősége a félperdódus egész tartama alatt fennálljon, ezen idő alatt állandóan friss lerakódásra ké- 85 pes anyagot kell a fényív pályájába bevinni. Ha a fényív oltására kiválasztásra képes gázokat, vagy gőzöket zárt elektródaedényben alkalmazunk, akkor minden egyes oltás előtt ebbe az, 'edénybe 90 annyi gőzt vagy gázt kell bevezetni, vagy abban előállítani, hogy a mennyiség a fenti feltételt kielégítse. Hasonló módon a gázt vagy a gőzt, mely a szilárd vagy folyékony részecskéket kell 95 hogy kiválassza, ugyancsak egy fél hullám ideje alatt állandóan kell hűtenünk. A fényív oltására a találmány értelmében tehát nem kell az elektródák és a töltött részecskék közé szigetelő testet 100 bevezetni. Más szóval tehát az erre a célra eddigelé használatos olajdielekitrikum elmaradhat, miáltial az üzemzavarok egyik főoka elesik. Tudvalevő ugyanis, hogy a fényív hatására az olajban 105 levegővel való keveredés robbanó gázokat létesít.. • Az' elektródák egymástól való távolsága és a nyitás sebessége az oltás szempontjából a találmány szerinti berende- 110 zéshél alárendelt szerepet játszik.