111106. lajstromszámú szabadalom • Elpuffogtató kamara különösen égési erőturbinákhoz
Megjelent 1934. évi november hó 15-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111106. SZÁM. — V/d/2. OSZTÁLY. Elpuffogtató kamara különösen égési erőturbinákhoz. Holzwarth János tiszteletbeli mérciökdoktor Düsseldorf. A bejelentés napja 1934. évi április hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi május hó 3-ika. A találmány elpuffogtatókamarákra vonatkozik, melyben valamely tüzelőanyagós levegő keverékének elégetésével nagyfeszültségű, gázalakú hajtóközeget állíta-5 nak elő, melyet vezérelt fúvókiaszelepen átvezetve exploziós fúvóikában fesztelenítenek ós azt hőgazdasági célokra hasznosítják, pl. turbina hajtására, melegkicserélő vagy hasonló hőtechnikai berendezé-10 sek fűtésére, melynél az égési gázok befejezett expanziója után a kamarában rekedt gázmaradékot öblítő- vagy töltőlevegővel hajtják ki egy a munkafolyamat különböző szakaszainak ütemében vezérelt ki-15 bocsátón át. Az elpuffogtatókamara szerkezeti egyszerűsítésére a nagyfeszültségű égési gázok fúvókaszelepét a maradékgázok kibocsátására úgy vezérelték, hogy az a gázok befejezett expanziója után 20 még a maradékgázok kitolásának időtartamára is nyitva marad. Ily elpuffogtatótelepek hatásfokának fokozásával már behatóan foglalkoztak. A hatásfokra mérvadó beáramlási értékek 25 kutatása során igyekeztek azokat meghatározott mértékben és vonatkozásban lerögzíteni, hogy ezzel megkönnyítsék az előny ösebb üzemi és gazdasági viszonyok elérésére alkalmas elpuffogtatókamarák 30 tervezését ós építését. E vizsgálatok folyamán először ismerték fel azt a körülményt, hogy az elpuffogtatőtelepek hatásfoka nagymértékben függ, a legszűkebb fú vóka keresztmetszet 35 és az elpuffogtatókamara térfogatának viszonyától, minthogy e viszony mindenekelőtt mérvadó a nagyfeszültségű gázoknak vezetőfalaikra való hőátadása tekintetében. E viszony közelebbi vizsga-40 latánál, a szakértők véleményével szemben kitűnt, hogy nagyfeszültségű gázokhoz alkalmazott fúvóka kilépő keresztmetszete bizonyos nagyságot nem haladhat meg, ha azt akarjuk, hogy az áramló gázok csatornabeli melegvesiztesége az 45 elpuffiogtatótelep gazdaságosságát hátrányos mértékben ne befolyásolja. Továbbá azt állapították meg, hogy a gázáram mozgásállapota is lényeges a gáz hőátadására. Ugyanis örvénylő áramlásban a 50 gáz több meleget ad át a vezető csatorna falának, mint vonalas áramlás esetén, ezért csökkenteni kell az örvénylés lehetőségét. E cél elérésére javasolták a fúvókaszelep nyitási idejének megrövidíté- 55 sót, a legszűkebb fúvóka ossz keresztmetszetnek az elpuffogtatókamara térfogatára vonatkoztatottan meghatározott csökkentésével. E javaslat célja tehát az áramló égési gázok örvénylő moz- 60 gásának időtartamát a fúvókaszelep megnyitásakor addig az átmeneti keresztmetszetig, mely a legszűkebb fúvóka összkeresztmetszetnek felel meg, és ezzel a nagyfeszültségű gázok ör- 65 vény lő mozgásával keletkező melegveszteségeket is lecsökkenteni. Ez értelemben az elpuffogtatókamara előnyös hatásfokának elérésére javasolták a legszűkebb fúvókakeresztmetszet és az elpuf- 70 fogtatókamara térfogata közötti viszonynak 1:40 egészen 1:100 értékbeni megválasztását, melynél a fúvókakeresztmetszet cm2 -ben és az el pn ff ogt a,t ök am a ra térfogata m3 -ban van kifejezve. E tétel- 75 bői kiadódik, hogy a nagyfeszültségű égési gázok számára a kilépési keresztmetszet gazdaságtalan hőveszteség meggátlására kicsire méretezendő, hogy az az idő is megrövidüljön, mely alatt a 80
