111081. lajstromszámú szabadalom • Javtások síneken futó és közúti járműveken

— 2 — tevő szerkezetet, valamint a tengelyek alátámasztására és felemelésére való szerkezetet és az alváz rugózását. A 4. ábra a 3. ábrához tartozó felülnézet. 5 Az 5. ábra a járműnek olyan foganatosí­tóéi alakját mutatja oldalnézetben, mely­nél a jármű kényszermo'zgásúan ható, eltávolítható ékszerkezettel van ellátvia. 10 A 6. ábra ugyanennek a járműnek az 5. ábrára merőleges nézete, mely az eltá­volítható ékeket különböző helyzetekben szemlélteti. A 15 7. ábra az 5. ábrához, tartozó felülné­zet. A 8. ábra az 5. ábrához hasonló nézetben olyan megoldást szemléltet, melynél a tengely rögzítőszerkezetét mozgatható 20 kampó alkotja. A jármű fémes alváza az (1) hossz­tartókból, az (1') haránttartókból és az ilyen szerkezeteknél egyébként rendsze­rint alkalmazott résziekből áll. Az (1) 25 hossztartók (2) végeiken alámetszettek (1. ábra), abból a célból, hogy a vonta­tott járművet teljesen a közutakon vagy síneken való vontatást végző járműre emelhessük. Az (1) hossztartóknak a (3) 80 kimetszéseik vannak (3., 5. és 8. ábra), melyekkel a helytálló (5) tengelyeket tartó (4) csapágyak kapcsolódnak. A (6) kerekek a tengelyek végein szabadon fo rognak. 35 Az (1) hossztartóknak az (1') haránt­tartókat hordozó mindkét végén, az al­váz hossztengelyében a (7) szerkezetek vannak, melyek a síneken való vontatás­nál alkalmazott efajta ismert szerkeze-40 tek módjára vannak kiképezve és ezek­kel azonosan működnek. Az (1) hossztar­tók tengelyében továbbá a (8) karok vannak, melyekben a (9) tengelyt ágyaz­zuk. Ezek a tengelyek a (8) karokon és 45 a (7) szerkezeten haladnak át és úgy vannak kiképezve, hogy 1. mindkét végükön a (10) forgáscsapok vannak, melyeken a (11) görgők lazán forognak és 50 2. hogy vontatószerveket alkossanak, melyek a járműnek ismert, rendszerű és működésű önműködő kapcsolószerkezeté­vel működnek együtt, mely kapcsoló­szerkezetek a közúti, illetőleg viasúti von-55 tató járművön vannak elrendezve, mert a vontatójárművek is úgy vannak kiké­pezve, hogy tetszés szerint akár közuta­kon, akár síneken járhatnak. A fentiek szerint az alváz mindkét vé­gén olyan ismert szerkezetek vannak, 6( melyeknek együttműködése az alváznak tetszés szerint vasúti kocsihoz vagy köz­úti traktorhoz való kapcsolását teszi le­hetővé. Különösen megjegyezzük, hogy a (9) tengelynek olyan elrendezése, hogy 6Í az alváz hossztengelyében elhelyezett is­mert (7) kapcsolószerkezetet és az (1) hossztartók tengelyében elhelyezett (8) karokat egymással összeköti, lehetővé teszi, hogy a vontató erőt, a nyomóerő- 71 ket és a hajlítási igénybevételt ne csak az (1') haránttartók, hanem az (1) hossz­tartók is felvegyék. Ez az elrendezés biztosítja, hogy az cllVclZ cl síneken való vontatásnál elkerülhetetlen összeütköző- 71 seknek tökéletesen ellenálljon. A vontató szerveknek eddig leírt töké­letesítéseit kiegészítik azok a javítások, melyek az alváznak a kerekeken való fel­függesztésén történtek és melyek lényege 8i olyan felfüggesztési mód, melyet a vasúti kocsiknál használatos felfüggesztésből sa­játosan vezettünk le. Ez a felfüggesztés a következő: Az (5) tengelyek végeihez egy­részt az ismert tipusú fémes (12) vasúti 8; kocsikerekeket, másrészt a téígabroncsos közut-i (6) kerekeket erősítjük; ezt a kettős kerékelrendezést a 3. és 4. ábrán szakado­zott vonalakkal rajzoltuk meg. Az (5) tengelyt tartó és vele szilárdan 9i összekötött kétrészű (4) csapágyak (15) pofáin karimák vannak, melyek a (3) ki­vágások végeihez erősített (16) vezetékek­ben szabadon elcsúszhatnak. Az (5) ten­gelyek így felemelhetők és lesiilyeszthe­tők anélkül, hogy hossztengelyük körül el­forognának. Célszerű, ha mind a (15) pofá­kat, mind a (16) vezetékeket eltávolítható betétekkel látjuk el, melyeket kopás esetén kicserélhetünk, ahol is a vasúti l1 szerelvényeknél szokásos módon mindig gondoskodunk kellő hézagról, hogy a ten­gely kanyarulatokban beálThaissoii. A (4) csapágyak felső részén a (17) ken­gyelek vannak (3. ábra), melyek az alváz 1' felfüggesztésére való (18) lemezrugókat tartják. A lemezrugókat az (1) hossztar­tókkal a (19) szemek kötik össze. A (3) kivágásokat alul a (20) kengyelek határolják, melyeken a (21) lökéstompítók 1 fekszenek fel. Ez utóbbiak rugók, gumi­betétek, rugalmas alátétlemezek vagy más ismert szerkezetek lehetnek. A (20) ken­gyelek és a (4) csapágyak alsó része közé iktatott lökéstompítóknak igen fontos 1 rendeltetésük van, amennyiben az (5) ten­gely súlyát kiegyensúlyozzák és ezt a ten­gelyt oly magasságban tartják, mely lé-

Next

/
Thumbnails
Contents