111041. lajstromszámú szabadalom • Káprázatmentes betétcsésze világító testekhez és ezzel felszerelt világító test

Megjelent 1934. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI tö I J^pMJÉ Mr SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111041. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Káprázatmentes betétcsésze világító testekhez és ezzel felszerelt világító test. Csillár és Fémárugyár Pollák Ferenc cég- Budapest. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 30-ika. A találmány káprázatmentes betétcsésze világítótestekhez és ezzel felszerelt világítótest. A betétcsésze középső része ismeretes módon áttetsző, vagyis csökken-5 tett mértékben fényáteresztő, úgyhogy a fényforrást a szemlélő felé eltakarja, míg kerületi része teljesen átlátszó. Megfelelően ennek a középső rész előnyösen belül homályosított üvegből van, amelyhez át-10 látszó, például kristályüvegből való kerületi. rész csatlakozik. Az eddig ismeretes betétcsészéknél a fényforrás elfödésére való alkatelemnek egyrészt szerkezete hátrányos, másrészt 15 az a fényforráshoz képest túlságosan széles, illetve -attól túltávol fekszik. Ezek a hátrányok a betétcsésze előállításánál fölösleges anyagszükségletet és használatnál jelentékeny fényveszteséget okoznak. >0 Az anyagtöbblet miatt a betétcsésze önsúlya és az előállítási költség növekedik. A találmány értelmében a felsorolt hátrányokat úgy szüntetjük meg, hogy a betétcsészének a fényforrást elfedő át-25 tetsző részét a fényforrás környezetére korlátozzuk és ezt a részt a fényforrás körvonalai szerint alakítjuk és pedig ott, ahol az említett két rész egymás környezetében fekszik. Ily módon kifogástalan 30 káprázatmentesség fenntartása mellett a fényforrás a betétcsésze áttetsző részéhez egészen közel és attól teljesen egyenletes távolságban rendezhető el. Ezzel a megoldással előnyösebb fénykihasználást, 55 fényteljesítményt és a betétcsészénél anyagmegtakarítást, valamint súlycsökkenést érünk el, minthogy az áttetsző részt a találmány értelmében olyan átmérővel készítjük, amelynek nagyságrendje W egyenlő a fényforrás átmérőjének nagyságrendjével. Például abban az esetben, ha az izzólámpa gömbalakú részének átmérője 60 mm, a betétcsésze félgömbalakú üregének átmérője 70 mm-nél kisebb. 45 A találmány szerint tehát előnyös fényhatás elérése végett a betétcsészének a fényforrás elfödésére való részét az izzólámpával terjedelem, alak és elhelyezés tekintetében összhangba hoztuk. 50 A találmány folytán továbbá az izzólámpa mindig a helyes központos helyzetbe hozható, vagyis az izzólámpa mindenütt egyenüően közel hozható az áttetsző középső részhez, ami kifogástalan káprá- 55 zatmentességet és legkisebb fényveszteséget biztosít. A találmány további előnye a kisebb térszükséglet, aminek különösen a csomagolásnál és szállításnál van jelentősége. 60 Ezenkívül a törés veszélye is kisebb. A káprázatmentességnek a fényhatás csökkentése nélkül való fokozását úgy érjak el, hogy a félgömbalakú középrész pereméhez vízszintes irányban csatlakozó 05 kerületrésznek felülete hullámos és e hullámok a kerületrész síkjában fekszenek. A találmány szerinti betétcsészével továbbá jobb fényelosztás érhető el oly módon, hogy a harang szabadon maradt ré- 70 szei a betétcsésze félgömbalakú részének külső felületével együtt fényszóró felület gyanánt működnek és így az ezideig erre a célra szükséges külön alkatelemek mellőzhetők. 75 A találmány révén tehát a helyes, valamint gazdaságos fényelosztáshoz szükséges fényszóródást és fényvisszaverődést a lehetséges legkisebb számú és aránylag egyszerű kiképzésű alkatelemmel érjük 80