110958. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés dugattyús égési motorok, vagy dugattyús kompresszorok dinamikus feltöltésére

nyit, amikor is a hengerben előidézett, a (2—2') abszcisszával szemléltetett vákuum a szívóvezetékben nagy gázsebességei okoz. A dugattyúnak a (2') ponttól az (5) 5 pontig haladó mozgása közben a hengerben a gáz beszívása folytán a vákuum csökken. Amikor a nyomás a hengerben [az (5) pontban] a légköri nyomással egyenlő lett, a szívócsőben még mozgó 10 gázok kinetikai energiája a (3—4—5) diagrammieüülettel szemléltetett feltöltő munkáivá alakul. A beömlést vezérlő szerv a legnagyobb (3) feltöltőnyomás elérésének pillanatában zárul. Ezen a 15 ponton kezdődik a kompressziófolyamat. A fentiekből következik, hogy a találmány abban van, hogy a hengerben » szívólöket közben fellépő vákuum munkáját a szívóvezetékben a gázoknak kineti-20 kai energiájává alakítjuk át, mely energia viszont feltöltőmunkává alakul át. Az 1. ábrán szemléltetett folyamat azonban nem előnyös, mert az elméleti megfontolások alapján végzett kísérletek ér-25 telmében a szívószelepnek 0,5 at-nál nagyobb vákuumon való nyitásakor (még pedig az atmoszférából való szívásnál) a feltöltőnyomások már nem növekednek. Ez. a jelenség azzal magyarázható, hogy 30 a gázsebességek a szívócsőben a hangsebességeket nem múlhatják felül. Erre való tekintettel a gépellenállások miatt előnyösebb a 2. ábrán szemléltetett nyomásdiagrammot választani. Itt a 35 szívólöket kezdetén a beömlést vezérlő szerv a hengerbe olyan nagy gázmennyiségeket vezet [(6—7) löketszakasz], hogy az expanzió a szívást vezérlő szerv ismételt nyitása pillanatában (8. pont) olyan vá-40 kuumot eredményez, mely mintegy 0.5 atnál semmi esetre sem nagyobb. Minthogy a 2. ábrán szemléltetett folyamatnál a szívást vezérlő szerv a (6) ponton nyit és a (7) ponton zár, majd a (8) ponton újra 45 nyit és a (9) ponton zárul és az ilyen vezérlés bizonyos esetekben nehezen szerkeszthető, a szívás vezérlésének olyan nyitási folyamata is alkalmazható, melynél a nyomás a szívólöket alatt körülbe-50 lül a szakgatott (6—8) vonal szerint folyik le. A 2. ábrán a (6—7—8—9) pontokkal szemléltetett folyamat nagy motoroknál könnyen valósítható meg. Ezeknél a (6—7) 55 szívás a hengerfedélben elrendezett szelepeken át és a beöinlés, valamint a (8—-9) feltöltés a, hengertükörfelületen elrendezett külön beömlő hasítékokon át történik, melyeket a dugattyú a szívólöket végén felszabadít. 60 A 3. ábra a találmány értelmében dinamikai feltöltéssel működő kompresszor indikátordiagrammja. A (.10—11—14) diagrammfelülettel szemléltetett vákuummunka a szívócsőben a gázok kinetikai 65 energiáját létesíti, mely a (12—'13—14) diagrammfelülettel szemléltetett feltöltőmunkává alakul át. A beömlés a szívólöket végén szabaddá tett hasítékokon vagy pedig vezérelt szelepen át történhe- 70 tik, amikor is mind az első megoldásnál, mind a másodiknál megfelelő hosszú szívóvezetéket kel] alkalmazni. Kompreszszorokon itt általában minden légsűrítő berendezést értünk, tehát pl. fujtató be- 75 rendezéseket, égési motorokhoz való öblítő szivattyúkat stb. A gázt vagy az atmoszférából vagy pedig olyan térből vesszük, melyben a légköri nyomástól eltérő nyomás van, S0 mint pl. sokfokozatú kompresszoroknál. Ilyenkor „vákuumon" egyrészt a hengerben, másrészt a tápláló térben uralkodó nyomások különbségét értjük. Ugyanígy kell a „vákuum" fogalmát motorok feltől- 85 tésénél is értelmezni. Mind motorok, mind kompresszorok feltöltésénél is a szívóvezeték átmérőjét a beömlést vezérlő szerv áteresztő keresztmetszetéhez és nyitási karakterisztikájú 90 hoz képest úgy kell választani, hogy a szívóvezetékben létesített pillanatnyi sebességek 100 m/mp-nél nagyobbak legyenek. A szívóvezetéknek legmegfelelőbb hosz 95 sza a vezérlés nyitási időtartamától és a nyitás karakterisztikájától, valamint a vezeték keresztmetszet felületének a henger lökettérfogatához való viszonyától függ. A keresztülvitt elméleti és gyakor- 100 lati vizsgálatok bebizonyították, hogy a találmány értelmében feltöltés akkor történik, amikor a szívóvezeték egész térfogata a henger lökettérfogatának 0,4-nél nagyobb. A szívóvezeték teljes térfogatan 105 emellett azt a térfogatot értjük, mely n hengerhez való beömlést elzáró szervek és a szívócső vége között van. Végül hangsúlyozzuk, hogy a találmány jellemzője vákuumnak az aktív 110 hengertérben való szándékos előállításában van, a gázoszlopnak a megfelelően méretezett szívóvezetékben való erős meggyorsítására. Ezt a vákuumot a szívólöket alatt a hengerben lévő gázok expanziója- 115 val állítjuk elő. Ez az expanzió a vákuum -