110944. lajstromszámú szabadalom • Ruganyos ülő- és fekvőbútor

Megjelent .1934. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110944. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Ruganyos ülő- és fekvőbútor. Breuer Marcel műépítész Zürich. A bejelentés napja 1933. évi november hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi november hó 22-ike. A találmány ruganyos ülő- és fekvő­bútorváz, illetve az abból készített bútor­darab. Fémcsőből hajlított ruganyos butorvázak 5 ismeretesek. Ezeknek mellső függőleges támasztékai vannak, melyek felül, az ülőke felvevése céljából hajlítottak és amelyek alul felfekvőléccé vagy lábakká hajlítot­tak. Az elülső függélyes támasztékok igen 10 erősen lesznek igénybevéve, mert azokat a bútorokat használó személy súlya nemcsak nyomásra, hanem azokhoz képest excen­trikusan fekvő igénybevétel folytán hajlí­tási® is igen nagy mértékben igénybe 15 veszi. Az egész alvázat emiatt erős elaszti­kus anyagból kell készíteni, hogy ez az igénybevétel maradandó alakváltozást, tö­rést, stb. ne okozzon. A találmány értelmében az ülőbútorok 20 ruganyos vázánál, az elülső támasztékot tehermentesítő, ruganyos segédtámaszté­kot alkalmazunk. Ezt a támasztékot az ülőbútorok oldalsíkjában vagy közelítőleg oldalsíkjában helyezzük el. E segédtámasz-25 tékák tetszőleges adaküak lehetnek. A segítő megtámasztás mértékét nemcsak a támasztékok alakjával, azok saját elaszti­citásuk segélyével, hanem aj siegédtámasz­tékoknak a váz egyéb részeihez való csat-30 lakozási helyének a. megválasztásával is befolyásolhatjuk. A vázakat, előnyösen fémből, fából vagy műanyagból, vagy ez anyagok kombinációjából álló szalagokból állítjuk elő. Nem, vagy rosszul hegeszthető 35 anyagok, mint pl. könnyűfémek, rozsda­mentes acélok, műanyagok használatánál tetszőleges, a kerek keresztmetszettől el­térően kiképezett szalagokat használha­tunk. Oly esetekben, amikor bizonyos kö­tési módokat, mint hegesztési, csavarok- 40 kai való megerősítést nem használhatunk, a találmány értelmében a vázrészeket szé­les szalag felhasításával állítjuk elő, mi­mellett a felhasítással előállított részeket egyenként hajlítjuk meg. 45 A vázat a találmány értelmében oly mó­don állítjuk elő, hogy az két oldalsó rész­ből álljon, melyeket előnyösen egymással egyezően szerkesztünk, azután ezekre az oldalsó részekre az ülést, a támlát stb.-t 50 csavarokkal, szegecsekkel, kapcsokkal vagy beakasztással utólag erősítjük fel. Ez a kiképzés lehetővé teszi, hogy a váz­részeket csekély helyszükséglettel raktá­rozhatjuk és szállíthatjuk. 55 A találmány példakénti kivitelét az áb­rák mutatják. Az 1—12. ábrák .acélcsőalvázak ruganyos liátsótámassziail távlati nézetben, a 13—15. ábrák fából való ülőbutoralvázak 60 ruganyos hátsótámasztékkal, a 16—36. ábrák további kiviteli alakok, részben vázlatosan. Az 1. ábra szerint az ülőbútor alváza az önmagában ismeretes acélcsőből készített, 65 melynél (1, 1') a mellső támasztékok, (2, 2') az alapra felfekvő lécek, melyeket egymás­sal (3) hátsó kapocs tart össze, (4, 4') ülés­tartók, (5, 5') támlatartók, mlelyeket egy­mással (6) kereszttartó köthet össze. Ezt 70 az ismert acélcsőalvázat az (1, 1') elülső támasztékok tehermentesítésére (7, 7') ruganyos hátsó támasztékokkal támaszt­juk meg, melyek végeikkel (2, 2') felfekvő­lécekhez és a (4, 4') ülőketartókra pl- 75

Next

/
Thumbnails
Contents