110928. lajstromszámú szabadalom • Kapacitását szakaszosan változtató kondenzátor és alkalmazása szakaszosan változó hosszúságú elektromos hullámok kibocsájtására és vételére

Megjelent .1934. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110938. SZÁM. — vil/j. OSZTÁLY. Kapacitását szakaszosan változtató kondenzátor és alkalmazása szakaszosan változó hosszaságú elektromos hullámok kibocsájtására és vételére. Gyarmath János elektrotechnikus Nagyvárad és Schwartz Márton magánhivatalnok .Nagy várad. A bejelentés napja 1933. évi június hó 12-ike. Ismeretes, hogy a drótnélküli adóállomás kiboesájtotta hullámok minden irányban terjednek, minélfogva megíelelő vevőállomás segélyével a kisugárzott 5 energia bárhol visszaalakítható akusztikai vagy optikai energiává, az energia visszaalakíthatóságának csupán az adóállomástól való távolság szab gyakorlatilag határt. 10

A drótnélküli (rádió, vagy telegráf-) adóállomások jeleinek mindenki számára hozzáférhető volta azonban sok esetben, pl. katonaságnál vagy bizalmas jellegű személyes üzeneteknél, épenséggel nem kívánatos és így szüksége mutatkozik annak, liogy az (akusztikai vagy Morse) jeleket csak az észlelhesse, akinek szántuk. Ez a találmány ennek a követelménynek kielégítését teszi lehetővé és abból 2q áll, hogy az adó- és vevőállomás rezgőkörében a kondenzátor kapacitása előre meghatározott módon szakaszosan változtatható. E kondenzátor előidézi aztán, hogy az adóállomás a kondenzátor mindenkori kapacitásának megfelelő hullámhosszúságú sugarakat bocsájt ki, míg a vevőállomás — amelyben a kondenzátor kapacitásának változása az adóállomás kondenzátorának kapacitásváltozását fázisban és nagyságban szinkronikusain követi — a mindenkori hullámhosszra hangolódik. A találmány szerinti kondenzátor lényege tehát, hogy kapacitása szakaszosan változik és hoigy e változás fázisban és ütemben szabályozható. Minthogy pedig a kapacitás változása a hullámhossz változását vonja maga után, az adóállomás jeleit csak az tudja venni, akinek a vevőállomásában a megfelelő módon és mértékben változó kapacitású kondenzá- 40 tora van. A csatolt rajzon — amely csak példáképeni kiviteli alakokat tüntet fel — az 1. ábra a kondenzátor forgó részének egyik lemeze elülnézetben, a 45 2. ábra az új kondenzátor egyik álló lemezének eliilnézete, a íj. ábra pedig a kondenzáitor hosszmetszete, míg a 4. ábra az adóállomás, végül az 50 5. ábra a vevőállomás vonatkozó részének kapcsolási vázlata. A találmány szerinti kondenzátor — ismert módon — álló és forgó részből áll. A forgó rész (1. ábra) minden egyes le- 55 lemeze (a) tengelyhez erősített hosszúkás (b) ágakból áll ós célszerűen úgy készíthető, hogy a (b) ágakat az (o) agy-lemezből kinyúlóan az (o) agylemezzel egy darabból állítjuk, pl. csákoziással elő. Az (o) 60 agylemezt erősítjük azután a rajta keresztülhaladó (a) tengelyhez, miáltal a (b) ágak és az (a) tengely között megbízható összeköttetés létesül. Az (a) tengelyt, pl. elektromotorral tartjuk egyenle- 65 tes forgásban. Az álló fegyverzet (d) lapjai (2. ábra) a használatos álló kondenzátor-lápokitól abban különböznek, hogy a szélükön fogazással vannak ellátva. 70 Minthogy a forgó rész (b) ágai nincsenek egy teljes kör menitén elosztva és az álló rész kerülete sem 360°-os ív, hanem annál kisebb, elérjük, hogy az (a) tengely forgása közben az álló rész (d) lapjai kö- 75 zött a (b) ágak száma és ezzel együtt az