110910. lajstromszámú szabadalom • Csomókötőgép, főleg láncfonalak összecsomózására

Megjelent 1934. évi október lió 15-én. MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1109 lO. SZAM. — XIV/a/1. OSZTÁLY. Csomókötőgép, főleg láncfonalak összecsomózására. Giralt Jaime takácsmester Sentmenat (Spanyolország). A bejelentés napja 1934. évi február hó 19-ike. A találmány csomókötőgép, főleg láncfonalak összecsomózására, amely a csomózást egyazon gépen elvégzi, anélkül, hogy az egész megkezdett darabokat át kellene 5 vinni a csomókötőről a szövőgépre. Az új berendezés ezt a műveletet önműködően, igen egyszerűen és biztosan végzi, amint azt az alábbi leírásból, a csatolt, rajzok kapcsán látni fogjuk. 10 Ezeken a rajzokon az 1. és 2. ábra segédkészüléket ábrázol oldal- és felülnézetben, amelyre a találmánybeli gép működéséhez szükség van, de annak nem tartozéka, úgyhogy azt 15 csali azért ismertetjük, hogy a láncfonalak kellő előkészítésének módját megvilágítsuk, mely szükséges ahhoz, hogy egyentávolságú fonalbeállítást kapjunk és az elért sorrend megtartását biztosítsuk, s 20 azután azokat tovább kezelhessük és megfelelően átvihessük. A 3. ábra egy rugalmas fonalvezető részletrajzát adja, amelyen az egyes szalagok láncfonalait átvezetjük. A 25 4. ábra a fonalvezető szelvényét, mu tatja. Az 5. ábra a lánc fonalak végeinek össze csomózásához való szerkezet felülnézete. A 30 6. ábra ennek a szerkezetnek három elemét nagyobb léptékben mutatja, annak megvilágítására, hogy jönnek létre a csomók. A 7. ábra az 5. ábrabeli szerkezet, oldal-35 nézete részlegesen metszve. A 8. ábra ugyanilyen nézet az elemeknek abban a helyzetében, amikor a csomó meg van kötve. Az 1—8. ábrák vázlatos jellegűek, míg a 9—19. ábrák a csomókötőgépnek egy gya- 40 korlati megvalósítását ábrázolják. A 9. ábra oldalnézet. A 10. ábra felülnézet, részlegesen metszve. A 11. ábra hosszmetszet; a 12—19. ábrák pedig részletrajzok. 45 Szein előtt tartva az 1. és 2. ábrát, látjuk, hogy a (3) állványon elhelyezett (2) csévékről jövő (1) 1 áradon alak a távolságot beállító (4) nyílásokon és a;z (5) fonalvezetőn haladnak keresztül, amelynek 50 működésére alább visszatérünk. Ezek a láncfonalak azután egy (6) pálcái alatt elhaladva a (7) fésű fogai között a (8) dobra vagy hengerre csévélődnek. A (9) lemez, amelyen a láncfonalak át- 55 haladnak, forgathaítóan van a (10) alzat (11) csapján ágyazva és ennélfogva különféle helyzeteket foglalhat el; aszerint, hogy milyen szög alatt áll a (9) lemez a (8) dobhoz képest, úgy rendeződnek el á 60 láncfonalak a dobon, szalagot alkotva, amelyben a fonalak egymástól kisebbnagyobb, de minden esetben egyenlő távolságnyira lesznek egymástól. Az (5) fonalvezaeitő (3. és 4. ábra) aeél- 65 lemezből, vagy más rugalmas anyagtól való szalagot alkot, amelyen lencsealakú (13) nyílások vannak; ennek hoszirányában (14) zsineg fut végig, amely alatt vezetjük el a láncfomalakat, hogy ezek ne 70 kereszteződhessenek és egyirányban vezettessenek. Az (5) fonalvezető, amint mondottuk, rugalmas lemezből áll, amely a (15) ós (16) falak között elhelyezve, a 4. ábra sze- 75 rinti alakra görbül, hogy a fonalak mozgásuk közben mleg ne szoruljanak. Ha a fonalvezetőt kivesszük a (15) és (16) fa-