110888. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés aprószemű anyagnak szemcsézésére, darabos, nedvesített magokra való rárétegezéssel

Megjelent 1934. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110888. SZÁM. — IY/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés aprószemű anyagnak szemcsézésére, darabos, nedvesített magokra való rárétegezéssel. Metallgesellschaft Aktiengesellschaft Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1934. évi február hó 20-ika. Aprószemű anyagokat, pl. flotálási érceket, különféle nyerscement-lisztet, szállóport stb. fujtatással olvasztó készülékeken, pl. Dwight- és Lloyd-készülékeken való 5 kezelésük előtt elő kell készíteni. E célból előzőleg morzsázzák, vagy durva anyaggal, pl. zsugorított visszavezetett anyaggal keverik őket. Ez utóbbin azt az apródarabos alkatrészt értik, amelyet a zsugo-10 rító rostélyról ledobott zsugorított anyagból, kb. 10 mm alatti szeimesenagyságban leszitálnak, vagy ily szemcsenagyságúvá, aprítanak. Emellett a keveréknek célszerűen bizonyos nedvességtartalmat adunk 15 és ezzel meggátoljuk az aprószemű anyagnak a fujtató-levegő útján -történő elvezetését. A zsugorítandó elegynek aprószemű anyagból és durva adalékanyagból való 20 előállításánál eddigelé úgy járnak el, hogy az aprószemű anyagot az adalékanyagokkal és a nedvesítőszerrel egyidejűleg adják fél a keverőszerkezetbe. Ennek a feladási módnak hátránya, hogy 25 nem kapnak homogén keveréket. Az apródarabos adalék ugyanis nem oszlik el egyenletesen az aprószemű vagy poralakú anyagban. Ez utóbbi részben összecsomósodik úgy, ihogy a feladott zsugorí-30 tandó elegyben egyenlőtlen és tökéletlen zsugorítási termék képződésére alkalmat adó helyek keletkeznek. Így pl. szulMes flotálási ércek csomóinak, ill. göröngyeinek kéntelenítése a zsugorító pörkölésnél 35 tökéletlen; cement nyersanyagok nagyobb csomói fujtatás után résziben nyersek maradnak úgy, ihogy a kész termékben a végtermék minőségét csökkentő, egyenlőtlen helyek képződnek. Már több eljárás ismeretes nyerscement- io lisztből kisebb vagy nagyobb szemcsék alakítására, oly célból, hogy a nyersliszí aknakemencékben való égetéshez vagy zsugorításhoz alkalmassá váljék. Az aprószemű érceket is hasonló módon készítik 45 elő az aknakemenoe üzeméhez. Így pl. a nyers cementmiasszát péppé keverik, amelyet doibokiban száradni hagytak. Eközben apró darabok képződtek, melyeket további nyersanyag-hózzávezetéssel növeltek. Egy 50 másik eljárásnál a nyers eementlisztet, amelyhez esetleg a tüzelőanyagot is hozzákeverték, csavarban, víz hozzáadásával, apró csomókká alakították, amely csomók, később, száraz nyersliszí hozzáadása út- 55 ján, további nedvesítés közben, nagyobb csomókká vagy golyókká alakultak át. Végül javasolták már nyers cementlisztből és tüzelőanyagból álló híg péphez •— keverődoblban — további száraz nyers 60 lisztnek és esetleg tüzelőanyiagnak hozzákeverését úgy, hogy a további kezelésnél a kívánt szemcsék képződtek. Ezek az eljárások azonban nem váltak be, ha arra óhajtották őket felhasználni, 65 hogy aprószemű vagy poralakú anyagot a fuvatós zsugorításhoz alkalmas szemcsékké alakítsanak át. De még ha sikerülne is ilymódon a fuvatáshoz alkalmas, kisméretű szemcséket előállítani, azt ta- 70 pasztalnánk. hogy a csupa aprószemű vagy poralakú anyagból álló szemcsék a hőkezelésnél részben szétesnének. Ennek következtéiben azonban az anyagréteg gázáteresztőképessége meg nem engedett mó- 75 don csökkenne és a poriadási veszteségek tetemesén növekednének. Az a további ismert eljárás, amelynél nyers ceméntliszt-