110868. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő berendezés
— 3 — túlnyomás felfelé emelő hatásával szemben működő, depressziós eredetű visszahúzó hatás megszűnvén, a gázharang legfelső állásában van és a kompenzáló szer-5 kezet teljes nyitást ad; az exhausztor most változatlanul, beavatkozástól mentesen fut tovább, de csupán a gáztartóiban levő gázmennyiséget cirkuláltatja, s a depresszió megszűnésével egyidejűleg a 10 gázfejlesztő berendezésre gyakorolt huzam hiányában gyakorlati értelemben a tüzelőanyagfogyasztás is megszűnik. Ujabb gázelvétel vagy növelTedő gázfogyasztás esetén a pillanatnyilag fogyasz-15 tott gáztöbbletet a (16) tér gázmennyisége fedezi, mire a gázharang lesüllyed, a (12) rés megfelelő mértékben zárul, a depresszió tehát megnövekszik s a generátor tüzét a huzam újból felszítja. 20 A most leírt foganatosítási példánál tehát az exhausztor állandóan és változatlanul jár s a cirkulált résszel együtt gyakorlatilag állandó gázmennyiséget szállít, emellett azonban az exhausztoron 25 át haladó friss gáz mennyisége a kompenzáló gáztartányban való gázvisszavezetés következtében mindig a gázfogyasztásnak megfelelően áll be, épp úgy, mint a szívógázmotor esetében; vé-30 gül tehát a generátorban is mindig a tényleges gázfogyasztásnak megfelelő friss gázmennyiség fejlődik. A szabályozási folyamat alatt a gázcirkulációt lehetővé tevő (12) rés a nagyobb nyomású 35 (16) és a depressziós (17) terek közt mint egy nyomásredukáló berendezés működik, mely a két tér közötti nyomást a fúvó nyomómagasságának s a mindenkori depresszió abszolút értékének összegén 40 tartja. Arra való tekintettel, hogy ez a redukáló nyílás a cirkulációban résztvevő gázmennyiséget az exhausztor beömlési oldalára vezeti vissza, a nyílás, mint redukáló berendezés, az előzőkkel egyezően 45 olyannak tekinthető, mint amely az exhausztor beömlőnyílása elé van kapcsolva. A 4—5. ábrák szerinti második foganatosítási példánál az (1, 2, 3) részekből 50 álló gázfejlesztő és tisztító telep nincs külön kirajzolva s ezen a (4) csővezetékhez csatlakozó rész azonos a berendezés 1. ábrán feltüntetett részével. A (4) cső a gázfejlesztőteleptől ez esetben nem egy 55 kompenzáló gáztartányba, hanem közvetlenül a (8) gázfúvóhoz s onnan tovább a fogyasztókhoz vezet s a fúvó kiömlőnyílása mögött a (18) retesz van benne közbeiktatva, melynek nyílásnagysága a szükséghez képest változtatható s mely 60 a vezetékben áramló gáz torlasztására szolgál. Minél nagyobb az áramló gáz sebessége, tehát minél nagyobb a gázfogyasztás, annál nagyobb mértékű gáztorlódás keletkezik a (18) rekesznél, mely 65 előtt nyomásemelkedés, mögötte pedig depresszió áll be. A retesz előtti és mögötti tereket a nyomások átvitele céljából a (19) és (20) csővezetékek útján a (21) szabályozó gáztartány (22) úszója 70 feletti, ±11. alatti terekkel kötjük össze, mely úszó a hozzá erősített (23) rúd segítségével a (4) csővezeték fúvó előtti részébe iktatott (24) retesz nyílásnagyságát szabályozza. Nagyobb gázelvételnél az 75 jászóra ható nyomáskülönbség nagyobb, az liszó a (21) tartányban nagyobb mértékben lefelé siilyed s a (24) reteszt jobban nyitja, a fúvó szívási depressziója tehát jobban jut érvényre (a generátor- go ból több gázt szív). Maximális fogyasztásnál a (24) retesz teljesen nyitva, üzemszünet esetén pedig teljesen zárva van; ez utóbbi esetben a (8) fúvó is leállítandó. A gázfogyasztásban beálló mo- §5 mentán többletet vagy csökkenést — mielőtt a szabályozó úszója működésbe jöhetne s a (24) reteszt beállíthatná —, a kisméretű (25) kiegyenlítőtartány fedezheti, mely tartány a fúvó kiömlő nyílása 90 s a (18) torlasztó retesz közé van kapcsolva s megfelelő méretezés mellett a (21) szabályozó tartánnyal is egyesíthető. Az első megoldási példánál alkalmazott gázvisszavezetési elv egyébként itt 95 is alkalmazható, oly módon, hogy a (4) csővezetékbe a (26) megkerülő csővezetéket kapcsoljuk be a (8) gázfúvó előtt és mögött. Ez a megkerülő csővezeték a (27) gázreteszt tartalmazza, melyet a (24) iqq ;gázretesszel együtt, de ezzel ellentétes értelemben, a (23) rúd működtet. Maximális gázfogyasztás esetén teljesen nyitott (24) retesz mellett a (27) retesz teljesen zárva van, a gázfúvó tehát csakis IQÍ frissen szívott gázt szállít. A gázfogyasztás szünetelése esetén a reteszek állása ellentétes: a (24) retesz teljesen zárva, a (27) retesz pedig maximálisan nyitva van s a (8) gázfúvó állandóan ugyanazt a ^Q gázmennyiséget eirkuM Itatja, anélkül, hogy ebből a (18) torlasztó reteszen át bármily csekély rész is tovább jutna a fogyasztók felé. E megoldás mellett tehát a gázfúvó — az első megoldási pél- 115 dához hasonlóan — üzemszünet esetén is