110865. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő elektróda izzókatódos és gáztöltésű elektromos kisütő edényekhez

— 2 — tozatnál, melynél a rács a katódot, a rácsot pedig az anód körülveszi, e hátrányok nem lépnek fel, hanem a csőnek egyértelműen reprodukálható karakte-5 risztikája van, a rácsfeszültség negatív értékeivel, úgy hogy a vezérléshez csak igen csekély energia szükséges. E csöveknél azonban az egyáltalában vezérelhető maximális áramot az az érték korlátozza, (0 melynél a rács annyira felhevül, hogy elektronokat bocsájt ki. Más szavakkal, ha a rácsot a katód közelében rendezzük el, akkor hatékonyságát, melyet ez elrendezés folytán nyert, a nagyobb hőfel-15 vétel miatt, melynek következtében a rács maga elektronokat bocsájt ki, részben ismét elveszti. Báriummal bevont katódú csöveknél ez a határáram, melynél csekély energiafogyasztás mellett még meg-20 bízható vezérlés lehetséges, a rácsfelület cinkenként 0,2—0,25 ampert tesz ki. Valamennyi eddigi megoldásnál a rács dróthálóból vagy átlyuggatott lemezből van, melynek nyílásain keresztül kell végbe-25 mennie az ívkisülésnek. A találmány értelmében mindezen hátrányokat azáltal kerüljük el, hogy a vezérlőelektródát üreges henger alakjában, vagy más, könnyen hűthető alakban ké-80 pezzük ki és oly hosszúságban rendezzük el a csőben, hogy az anód és katód közötti kisiitőpályát teljesen körülvegye. E henger az edény falától elkülönített vagy azzal egyesített lehet. Utóbbi esetben az 35 elektródákat tartalmazó edény fémből készülhet; ekkor a katódot, anódot és rácsot egymástól elszigeteljük. Az ilyen vezérlőelektróda az ívkisülés megindulását épp úgy kiválthatja, mint az anód és 40 katód között elrendezett drótháló, viszont nem lépnek fel az utóbbi megoldás hátrányai. Az új elrendezés lényeges előnye, hogy könnyen hűthető, úgy hogy a rács káros 45 elektronemittálását meggátolhatjuk és ezért az eddigieknél lényegesen nagyobb áramokat vezérelhetünk. E helyen különösen ki kell emelnünk azt a körülményt, hogy ámbár nagyfokú vákuumban végbe-50 menő tiszta elektronkisülésnél a rács elektronemissziójának problémája bizonyos jelentőséggel bír, ívkisiilési csöveknél a rács emissziójának káros hatása egészen más módon jelentkezik. Ezeknél 55 ugyanis a főív már csekély emissziónál meggyullad, még akkor is, ha a rács előfeszültségének igen nagy negatív értékei vannak. Világos ugyanis, hogy a rács kibocsájtotta elektronok, amennyiben a gyújtás folyamatát tekintjük, a katódból 60 kiinduló elektronokkal egyenértékűek és ha számuk a gyújtás létesítéséhez elegendő nagy, ezután már többé negatív feszültség nem akadályozhatja, vagy nem vezérelheti a kisülést. Néhány mikro- 65 amper rácsemisszió általában már teljesen elegendő 100 voltos vezérlésnél az anódfeszültség elrontására, míg nagyfokú vákuumot tartalmazó csöveknél a rács többszörösen nagyobb emissziója 70 hátráltatja a vezérlés hatásosságát. A mellékelt rajz a találmány szerinti kisütőedény két foganatosítási alakját példaképen szemlélteti. Az 1. ábra szerinti „thyratron" a hosz- 75 szúkás (1) üvegedényből áll, melyben a (2) katód és a (3) anód van. Az anód serlegalakú, de korong- vagy pálcaalakú is lehet és pl. nikkelből lehet. Ezeken kívül az elektrosztatikus hatású (4) vezérlő- 80 elektródát alkalmazzuk, mely szintén! nikkelből lehet; ezt az alábbiakban röviden rácsnak fogjuk nevezni. A kisülési tér ritka gázt vagy gőzt, pl. 5—250 mikron nyomású argont vagy a csőben 85 levő kicsiny higanygömböcskéből eredő gőzt tartalmaz. Ha higanygőzt használunk, az edény falának egy részét kellő hőmérsékleten kell tartani, hogy 1 mmnél kisebb gőznyomást létesítsünk. 90 A nikkelből vagy vasból való katód az (5) középrészt veszi körül, melyben wolframból vagy máseféle anyagból való (7) fűtőspirális van és amelynek külső oldalára a (6) szárnyakat hegesztjük. A 95 (7) fűtőelemet szigetelten helyezzük el az (5) hüvelyben, hogy üzem közben ne legyen rövidzárlat. A fűtőelemnek (9, 10) hozzávezetései vannak. A fűtőspirális egyik végét az (5) hüvellyel összehegeszt- 10 jiik. Az (5) hüvelyt kívülről koncentrikusan a (11) henger veszi körül, melynek az anódtól elfordított vége zárt. E henger rendeltetése az, hogy a (6) szárnyak okozta hőveszteségeket csökkentse és így 10 a katódot kis fűtőteljesítmény mellett eléggé magas hőmérsékleten tartsa. A (6) szárnyakat és a (11) hüvelynek belső felületét magábanvéve ismert módon nagyemisszióképességű anyaggal, pl. va- lí lamely ritka földdel vagy földalkálivegyülettel, pl. báriumkarbonáttal borítjuk, úgy hogy ha a katódot pl. váltakozó árammal fűtjük, az az anód irányában elektronokat bocsájt ki. A katódot for- 1: málás céljából előnyösen vákuumban közvetlenül a nikkel olvadáspontja alatt fekvő hőmérsékletig hevítjük, miközben