110849. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy-, vagy többszínű, különösen természetes színű fényképeknek papíron, filmen vagy hasonlón való előállítására

Megjelent 1934. évi október lió 210-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110849. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Eljárás egy-, vagy többszínű, különösen természetes színű fényképeknek papíron, filmen vagy hasonlón való előállítására. Dr. Friedrich Lierg Tégy ész és Dr. Franz Lej eune tanár Wieu. A bejelentés napja 1933. évi október hó 14-ike. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi október hó 15-ike. Fémsóoldatok kolloidrétegekből — festékanyagoldatokkal ellentétben — csaknem pillanatnyilag más kontaktusba, hozott kolloidrétegekbe önként átvándorol-5 nak. Kép előállítása céljából ismeretes már kolloidrétegeket akár kromátkeményítéssel, pl. kromátenyvrétegeknek diapozitív mögötti megvilágításával vagy ezüst -negatívnak kromáthalványítókkal való ke-10 ményítéisével vagy pedig keményítő előhívással (pyrokatechin) képszerűen cserezni, fémsóoldatokkal itatni és nedves zselatinozott papírral benső kontaktusba hozni. Ha most a zselatinozott papírt a fémsó szá-15 mára való oly kicsapószerbe hozzuk, amely megfelelő színezett csapadékot ad, úgy rövid időn belül kimoshatatlan kép keletkezik. A kép jellegzetessége lényegesen függ a 20 kolloidréteg vastagságától és annak keményítési fokától. Minthogy fémsóoldatoknak az a sajátosságuk, hogy igen gyorsan, de csak oly mértékben vándorolnak át egyiík kolloidrétegből a másikba, míg mindkét 25 rétegekben ugyanazon ozmózisnyomás uralkodik, sokkal előnyösebbntek látszik, hogyha — ahelyett, hogy egy egyenlő vastag kolloidréteget különböző helyeken képszerű elosztásban különbözően keményíte-30 nénk — a képet az egyes képhelyek különböző vastagságával, tehát kolloidálás reliefképként alkalmazzuk, amint amilyent pl. pigmentnyomással vagy egy pozitívnak keményítő halványításával (bromolajhal-35 ványító) vagy keményítő előhívásával és a nemkeményített réteghelyeknek forróvízzel való utólagos kimosásával kapunk. A találmány elsősorban ily kolloidális reliefképeket használ fel nyomtatásra. Az ismert eljárás különösen két okból nem 40 alkalmas arra, hogy arra gyorsnyomtatóeljárást építsünk fel. Az egyik ok az, hogy a fémsóoldat a nyomtatórétegbe való átmenetnél nemcsak a mélybe hatol, hanem oldalirányba is terjeszkedik, miáltal annál 45 kevésbbé éles képek keletkeznek, minél nagyobb az időköz a kontaktus és a csapadékképzés között. Kisebb mérvű élességhiány azonban még oly gyors munkánál is elkerülhetetlen. A második főok, amely a 50 többszínnyomtatásnak gyorsnyomtatóeljárássá való kiképzését gátolja az, hogy minden részszínnyomtatás között a csapadékotképző fejlesztőfürdőt, rákövetkező öblítőfürdővel ezt követőleg pedig a mecha- 55 nikusan tapadó folyadék eltávolítására való műveletet kell beiktatni, ami a munkafolyamatot lényegesen késlelteti. Avégből, hogy aiz eljárás a képélességet és a képelőállítás gyorsaságát illető ösz- 60 szes követelményeket kielégítő eljárássá alakítsuk, a találmány lényege az, hogy a csapadé'kképző hatóanyagokat (reageaiciákat) a nyomtatópapírba, filmbe vagy hasonlóba a nyomtatás előtt visszük be. Ez- 65 zel a csapadék pillanatnyilag, a fémsóoldatnaik a nyomtatópapír rétegébe való átvándorlásával képződik úgy, hogy a fémsóoldat oldalirányban nem terjeszkedhet ki, miáltal teljesen éles nyomatokat érünk 70 el. Ezen alapelv további kiképzése az, hogy