110848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás likacsos gumiáruk előállítására

szemei részben a fent leírt reverzibilis kolloidok valamelyikéből, részben pedig valamely inaktív porított anyagból, mint pl. kalcium karbonátból, talkumból, kao-5 linból vagy hasonló anyagból, vagy ezen anyagok keverékéből állhat. A porított anyagot a kolloiddal összekeverjük és meleg víz felhasználásával együtt távolítjuk el a koagulumból. 10 Az eljárás mind vulkanizált, mind vulkanizálatlan diszperziókkal kapcsalatban is használható. Vulkanizálatlan diszperziók esetében a mag eltávolító és vulkanizáló eljárások egyidejűleg végezhetők, 15 amennyiben a magot eltávolító meleg víz egyidejűleg a gumi vulkánizálását is előidézi. A találmány természetszerűleg nem szorítkozik a fent vázolt eljárásra, hanem 20 magában foglalja a vulkanizálás műveletét akkor is, ha azt a magnak a koagulumból való kivonása után végezzük. A leírásban használt „gumi" kifejezésen nemcsak a szó közönséges értelmében vett 25 gumit, hanem gumival rokon anyagokat is értünk, pl. guttaperkát, balatát. Azonkívül a találmány felöleli a természetes gumi, guttaperga, balata latexeken felül, ezeknek az anyagoknak mesterségesen 80 előállított diszperziót, különösen regenerált gumit is. A használt diszperziók normális gumitartalmaúak vagy koncentráltak lehetnek. A találmány céljaira felhasznált ere-35 deti diszperziókhoz szokásos adalékanyagokat, pl. vulkanizáló szereket, akcelerátorokat, antioxidánsokat, ásványi vagy más puhitókat hozzákeverhetünk, amely anyagok természetszerűleg ismert hatásu-40 kat fejtik ki az eljárás folyamán és a kész termékben. ^ A diszperziók továbbá hőérzékenvséget okozó anyagokat is tartalmazhatnak, pl. kétvegyértékű fémek sóit, mint pl. magné-45 zium szulfátot, vagy kalcium szulfátot, vagy ammoniumsók és cinkoxid keverékét, valamint kétszer helyettesített aromás guanidint, amelyek a hó hatására bekövetkező koag'ulálást siettetik és sza-50 bályozzák. A mag anyagául használt szemek vagy golyók és hasonlók nagyságát és alakját a végső gumitermék pórusainak kívánt mérete és alakja szerint határozzuk meg, 55 miután a pórusuk alakja és nagysága körülbelül megfelel az eredeti diszperzióba bevitt mag anyag szemei vagy golyói méreteinek. A találmány szerinti eljárás különösen oly esetekben előnyös, amidőn az eredeti 60 keverék elővulkanizált gumidiszperzióból áll, vagy pedig gyorsan vulkanizálódik, mert ebben az esetben lehetséges a részleges vagy teljes kivulkanizálást a szárító berendezésben elvégezni, amelyben a 65 koagulumot utóbb szárítjuk. Ilyen esetekben ugyanis a formák vagy öntők gipszből, fából vagy hasonló, nem költséges anyagokból készülhetnek, miáltal jelentékeny berendezési és gyártási költséget ta- 70 karítbatunk meg. A találmány többféle módon valósítható meg. Pl. a vizes gumidiszperziót a mag anyagával nagyon alaposan összekeverjük és az így kapott pasztát alakító for- 75 mába öntjük, amelyben valamely ismert módszerrel k o a g u 1 á 1 j u k. Egy másik kiviteli módnál, melyet általában előnyben részesítünk, a inaganyagot behelyezzük az alaíkító formába és az- 80 után öntjük rá a vizes gumi diszperziót. Azt tapasztaltuk, hogy ily eljárás mellett a diszperzió könnyen eljut a maganyagának egyes golyócskái vagy szemei közé és kitölti a közöttük levő teret; vagyis 85 más szóval fölösleges a diszperziót a maganyaggal összekeverni, mielőtt a formába öntenénk. Az utóbbi eljárás előnye az, hogy jóval gyorsabb és gazdaságosabb, különösen nagybani gyártásnál, QQ mint hogyha a maganyagot előzetesen megkeverjük a diszperzióval. A találmány egyik kiviteli módja szerint a diszperzóban elosztott mag anyaga koaguláló szert tartalmazhat a 95 magban vagy a mag körül, amely innen könnyen behatolhat a formában levő és a magot körülvevő diszperzióba és azon át diffundálva, rendes vagy némileg felemelt hőfokon, pl. 60—70 C°-on a tömeg 100 koagulálását előidézi. A találmány céljára bármely ismert; gumi koaguláló szert használhatunk, feltéve, hogy vízben megfelelően oldható és a mag anyagával nem lép reakcióba az 105 eljárási feltételek mellett. — Előnyösen hőérzékenyítő vagy „nyugvó" koagulenst használunk, vagyis olyan anyagot, amely a diszperziót közönséges hőmérsékleten nem, csak magasabb hőmérsékleten, pl. 110 70 C° felett, koagulálja. Ilyen anyag, pl. kétvegyértékű fém sója, pl. a fent említett jellegzetes kétvegyértékű fémsók egyike. Különösen alkalmas erre a célra a .kalciumszulfát. 115 Igen jelentős előny származik a talál-