110828. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgó villamos gépeken

— 10 — tátorral, pl. a (Pa) a (Ka)-vel stl). Miként azonban a rajzból látható, az egyes kom­mutátorok, a különböző fázistekercselé­sek különböző fázisszögeinek megfele-5 lően, egymáshoz képest el vannak tolva. Minthogy a vázolt elrendezésnél nyilván­valóan hatfázisú feszültség áll elő, a (Pi—Pe) fázistekercselések úgy lehetnek elrendezve, hogy a két-két fázistekercse-10 lésben, pl. (Pi)-ben és (p4)-ben, valamint (Pa)-ben és (P3 )-ben, valamint (Ps)-ban és (Pe)-ban indukált feszültségek egymáshoz képest fázisban 90°-kal el legyenek tolva. Ekkor a hozzájuk tartozó két két kommu-15 tátor, pl. (Ki) és (Ki, Ka) és (Ks), valamint (Ka) és (Ke) egymáshoz képest (45) me­chanikai (térbeli) fokkal kell hogy eltolva legyen. A rajzon szemléltetett foganato­sííási alaknál előfeltétel továbbá, hogv-20 az egymásután következő fázisok közötti fáziseltolás 30° és ennek megfelelően az egymásután következő kommutátorok egymáshoz képest 15 térbeli fokkal van­nak eltolva. 25 A rajzon a fázistekercselések csak váz­latosan vannak feltüntetve és természe­tes, hogy a valóságban célszerűen úgy vannak elrendezve, hogy a gép állórészé­nek kerületén egyenletesen legyenek el-30 osztva. A rajzon látható ábrázolási mó­dot azért választottam, hogy az egyes tekercselések közötti fáziseltolást szem­léltetőbben tüntessem fel, mimellett két­pólusú gépet szándékoztam ábrázolni. A gg tekercselések kivitelét alantiakban még részletesebben ismertetem. A rajzon jelzett (119) forgórész a szo­kásos mágnespólusokkal és ezek között elrendezett segédpólusokkal van ellátva 4ü és a vázlatban csak egy-egy mágnespólus­hoz és segédpólushoz tartozó tekercselé­sek vannak feltüntetve. Ennek megfele­lően a, mágnespólusokon többek között a szokásos kiképzésű (Qa) gerjesztőteker-45 eselés van, melyet megfelelő módon az erre alkalmas (101—102) áramforrásból táplálunk. A pólussaruk úgy vannak ki­képezve és a (Qs) tekercselés aképen ger­jesztve, hogy a gép üres járásnál a kívánt 50 feszültséggörbéjű és értékű feszültséget adja. A feszültséggörbét üresjárásnál az in­dukciófluxusnak a pólushézagban való szóródása befolyásolja és ezért olyan gép-55 nél, melynél csak főpólusok vannak, nem lehetne a kivárt hosszúságú (időtartamú) nullfészültségperiódust előállítani. Ehhez ugyanis a mágneses erővonalak leernyő­zésére van szükség, melyet a fentebb már említett segédpólusokkal érhetünk el, 60 melyek üresjárásnál ernyőpólusokként működnek. Terheléskor figyelembe veen­dő még az armaturareakció, azaz a fázis­tekercselések okozta magnetomotorikus erő is, melyet részben a fentebb említett 65 segédtekercselésekkel, részben pedig" tet­szőleges kivitelű rövidrezárt csillapító­tekercselésekkel kell kompenzálni. A fent ismertetett foganatosítási alaknak meg­felelelően az ernyőpólusok ekkor egyide- 70 jűleg kommutálópólusok gyanánt is mű­ködhetnek. A (Ki, Ke) kommutátorok egyenáramú oldalukon sorba vannak egymással kap­csolva, miáltal a különböző komniutálo 75 rok által egyenirányítót! feszültségi im­pulzusok lényegileg állandó egyenáramú feszültséggé adódnak össze, melyet a (105) és (106) kapcsokról vezethetünk el. Ebbe az egvenáramií körbe, és pedig a 80 (di) kefe és a (105) szorító közé van be­kapcsolva a segédtekercsieléseknek az a része is, melynek a terheléssel arányos gerjesztőáramerősséget kell kapnia. Ezek a tekercselések a főpólusokon elrendezett §5 hornyokban lévő (Q0 tekercselésből és az ezzel sorbakapcsolt, a segédpólusok hor­nyaiban lévő (Si) tekercselésből állnak. A segédpólusok hornyaiban még az (S_>) szabályoeótekereselés is foglalhat helyet, 90 melynek táplálása kézi vagy önműködő szabályozás mellett az erre való (103,104) áramforrásból történhet. E tekercselések közül a (Ka) tekercselés mágneses tenge­lye a főpóluséval esik egybe, míg a (Qi, 95 S0 és (S2 ) tekercselések mágneses tenge­lye a segédpólus középtengelyével esik egybe. Üresjárásnál a fentismertetett berende­zés akként működik, hogy az összes kom- io( mutált feszültségek egyenáraméi feszült­séggé adódnak össze, mely a pólusok helyes alakja esetén gyakorlatilag ál­landó marad. Mihelyst azonban a gépet terhelni kezdjük, a (120) állórészben levő fáziitekercseléseken át áram kezd folyni és ezért ezen tekercselések bizonyos magnetomotorikus erőt hoznak létre, mely az indukált fluxust és ennek folytán az indukált feszültséggörbéjének alakját töb- 111 bé-kevésbé deformálja. A (Qi) tekercselés ezért úgy van méretezve, hogy mikor azt egyenáram járja át, akkor az armatúra­reakcióval ellenkező irányú magnetomo­torikus erőt hozzon létre, miáltal az in- 11; dukált feszültség" görbéjének a főpólusok

Next

/
Thumbnails
Contents